Változott a helyzet.
A parlament honlapján „Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt szerepel a második rubrikában „A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”, amelyet a Törvényhozási Igazgatóság tett közzé.
Pontos dátumot nem neveztek meg a parlament honlapján a svéd NATO-csatlakozás zárószavazását illetően, az erről szóló táblázatban ugyanis csak a tavaszi ülésszak napirendje látható:
Így a rendkívül nagy port kavart svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslat már csak a zárószavazásra vár. A parlament június 16-án csütörtökön megkezdi a rendkívüli ülésszakot, az információk szerint utána két hétig nem ülésezik, így legkorábban júliusban lehetséges Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja.
Az üggyel kapcsolatban Svédország közölte: nem számítanak arra, hogy Törökország jóváhagyja az ország NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök közölte: Ankara „nem tudja pozitívan megközelíteni” Svédország NATO-tagságát, miközben „terroristák tüntetnek Stockholm utcáin”.
„A svéd félnek azt kell mondanunk, hogy ne számítson változásra Ankara álláspontjában a vilniusi csúcson”
– mondta a török vezető.
A magyar kormányra hatalmas nyomás nehezedik, hogy döntést hozzanak a svéd NATO-csatlakozásról. A napokban a Washington Post írt arról, hogy az Egyesült Államok részéről James E. Risch republikánus szenátor, az amerikai szenátus Külügyi Bizottságának tagja, blokkolja a HIMARS rakétarendszerek eladását Magyarországnak.
Minderre reagált a Honvédelmi Minisztérium is, közölték, Magyarországnak „nem áll szándékában HIMARS rakétarendszert vásárolni”.
Svédország egyébként már tett egy lépést az ügyben:
az EU soros elnökeként nem kezdeményezték, hogy tűzzék napirendre a magyar soros EU-elnökség ügyét a Tanács ülésén.
Orbán Viktor a Katari Gazdasági Fórumon úgy fogalmazott: javulnia kell Magyarország és Svédország kapcsolatának,
mielőtt jóváhagyják az északi állam NATO-tagsági pályázatát.
„Magyarország és Svédország politikai kapcsolatai borzasztóan rosszak”
– mondta Orbán Katarban, hozzátéve: „Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba.”
Gulyás Gergely miniszter korábban arról magyarázott, hogy „nem mi leszünk az utolsók, akik megszavazzák a svédek NATO-csatlakozását”.
Novák Katalin köztársasági elnök a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta: van, amikor eltér a véleménye a kormányétól,
örült volna, ha a svéd NATO-csatlakozást már elfogadta volna a nagyobbik kormánypárt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az atv.hu kérdésére legutóbb úgy fogalmazott: „a parlamenti képviselőkön múlik”.
„Jó lett volna, ha ezt meg tudtuk volna tenni. Az ugyanis azt jelentette volna, hogy az elmúlt években svéd politikusok nem nyilatkoztak volna tiszteletlenül, és nem hordtak volna össze mindenfajta alaptalan vádakat Magyarországgal szemben”
– fűzte hozzá korábban Szijjártó dühösen.
Ha ezek a ,„tisztességtelen svéd politikusi nyilatkozatok nem lettek volna, a parlament is könnyebben jutott volna át a szavazáson” – mondta.
„Ezért a parlamenti képviselők majd mérlegelik, mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzik”
– magyarázta Szijjártó, aki azt is elárulta, hogy az új török külügyminiszter kollégájával mindezt vasárnap este megbeszélték. Azonban, hogy mire jutottak, azt már nem árulta el.
