A másfél méter magas kilátót a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) építette Kunszentmiklós határában, és nem is csak egyet, hanem még ötöt. Mindegyiket a Felső-kiskunsági pusztán húzták fel, ebből kettő másfél-két méter magas, a másik háromnál pedig négy méteren van a padlószint.
A történetről beszámoló kecsup.hu szerint a kilátók építése egy 75 százalékban uniós, 25 százalékban magyar finanszírozású, úgynevezett LIFE-projekten belül történt. Arra a kérdésre, hogy a kilátópontok mennyibe kerültek, a portál nem kapott választ.
A KNPI honlapjáról kiderült, hogy „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” címet viselő LIFE-projekt négy ausztriai és öt magyarországi területen valósul meg és fő célkitűzése a túzokokra az ütközések miatt nagy veszélyt jelentő középfeszültségű légvezetékek földkábellel történő kiváltása.
A portál megkeresésére a nemzeti park elárulta, hogy ezek a tematikus megfigyelő pontok egy rendhagyó, a nagyobb távolságok és a sokféle látnivaló miatt nem gyalogos, hanem autóval vagy kerékpárral bejárható tanösvénynek a részei, amely még befejezés előtt áll. Válaszukból kiderült az is, hogy a tanösvény Bugyit, Apajt, Kunpeszért és Kunszentmiklóst is érinteni fogja és mindegyik kilátó a Felső-Kiskunság egy-egy jellegzetes, nyílt pusztai élőhelyére került.
Tekintve, hogy síkvidéki, pusztai környezetben vagyunk, nem volt cél magas kilátók építése. Kettő esetében kifejezetten a nagyobb csoportok befogadása és az akadálymentesítés (lépcső helyett rámpa vezet fel rájuk) volt a célunk. Ez a két alacsonyabb kilátópont közel van Kunszentmiklóshoz, illetve Bugyihoz, így akár a helyi óvodás és kisiskolás csoportok is ki tudnak látogatni rájuk
– tette hozzá a KNPI.
Kiemelték, hogy a másfél-két méter magas kiemelés pont elég ahhoz, hogy a sík, pusztai terepen körbe lehessen tekinteni, de egyben kellően biztonságos a kisebb korú gyerekekből álló csoportoknak vagy kerekesszékkel közlekedőknek is.
Mint megírtuk, a nyírmártonfalvai fideszes polgármester egy lombkoronasétány megépítésére 60 millió forint uniós támogatást kapott. Csakhogy a fejlesztés megvalósítása közben tarra vágták az erdőt, így a lombkoronasétány mellől ma már a lombkorona teljesen hiányzik. Az 50 méter hosszú, sétány céljára épített, fából készült szerkezet magányosan árválkodik az egykori fás, erdős terület helyén.
