Életmód, Igaz történetek

20+ történet az anyósokról, akik minden nap próbára teszik a menyüket

Azt mondják, hogy a szüleinket nem választhatjuk. Ugyanez az állítás igaz a párunk szüleire is családjára is: bármennyire is kényelmes volna, sajnos nem választhatjuk meg az anyósunkat. Vannak persze, akik szerencsések, és tökéletes anyóssal/apóssal áldja meg őket az ég, mások azonban kevésbé mázlisták. Cikkünk hősei például határozottan az utóbbi csoportot erősítik. Most tanulságos és szórakoztató történeteket gyűjtöttünk össze olyan anyósokról, akik nap mint nap próbára teszik a menyeik életét. Ha te is hasonló cipőben jársz, jó ha tudod: nem vagy egyedül.

 

 

 

  • Egy nap az anyósom közölte velem, hogy a férjemnek mindig pólót kell viselnie, mert póló nélkül kihűl a gyomra. A férjem akkor 30 éves volt.
  • Logopédusként dolgozom és magánrendeléseket is adok. Minden alkalommal, amikor magán órákat adok (egy 15-16 óra körül szokott lenni, munka után), hazamegyek, és fogat mosok: mivel a reggeli fogmosás után nem közben is rám fér egy frissítés. Szóval az anyósom ezt észrevette. Amikor a férjem hazajött a munkából, hatalmas botrányt kavart. Azt mondta neki, hogy munka után más férfiakkal találkozom és mindezt azért, mert „egy normális nő nem mos fogat a nap közepén”.
  • Az anyósom adott nekem egy gyönyörű tollat, amibe a „Kitti” név volt vésve. Az én nevem Krisztina.
  • Az anyósom 3 hét múlva férjhez megy. Mindenekelőtt meg kell érteni, hogy ez a nő mindenen spórol. Például lejárt termékekből készít ételeket, és éttermekbe is csak kuponokkal jár. Karácsonykor a férjemnek lejárt barbecue szósz készletet adott, én pedig egy ingyenes smink minta csomagot. Szóval, a férjem úgy döntött, hogy besegít neki az esküvőben. Ez kellett is, mivel például nem volt elegendő szék mindenki számára, ezért felajánlottuk, hogy viszünk otthonról. Ekkor az anyós kitalálta, hogy jó lenne, ha a férjem és én megfőznénk az ételeket, 65 főre. Megpróbáltuk elmagyarázni, hogy ennyi ember számára nem tudunk főzni, már csak azért sem, mert egy hétköznapi konyhában ez lehetetlen. Aztán azt tanácsolta, hogy készítsünk el minden ételt jó előre, majd fagyasszuk el az esküvő napjáig, akkor meg majd felmelegítjük. Közben kiderült persze, hogy nincs elég tányérunk, poharunk és tálalóeszközünk sem ennyi emberre. Ekkor az anyósom elkezdett a Facebook-on tarhálni és kérdezgetni az ismerőseit, hogy ki-mit tudna hozni az esküvőjére. Senki nem válaszolt neki persze. Ezután az anyós kitalálta, hogy a parti után maradjunk ott takarítani, mert ők másnap reggel indulnak nászútra és korán le akarnak feküdni. Véleménye szerint felszolgálókra sem volt szükség az esküvőn, mert a vendégek tudnak maguknak szedni, ha éhesek. A zenét illetően laptopról elindított YouTube zenék szóltak, az esküvői meghívók helyett pedig természetesen Facebook messengeren keresztül, egy csoportbeszélgetésben hívta meg az embereket.
  • Az első férjemmel 17 évesen találkoztam. Körülbelül 1 évig randiztunk, majd összeházasodtunk. Az esküvő után a szüleihez költöztünk. Rögtön elkezdtem észrevenni, hogy az anyósom féltékeny rám. Amikor levest főztem a férjemnek, kiment a nyári konyhába, és palacsintát meg pitét kezdett sütni neki, csakhogy versenyezzen velem a férjem szeretetéért. Észrevettem, hogy a szekrényemben lévő ruhák nem úgy vannak, ahogy beraktam őket. Egy idő után folyamatosan hallgatózott és kémkedett utánam, mivel állítása szerint joga van mindenről tudnia, ami az ő házában történik. Ennek eredményeként a férjemmel külön lakásba költöztünk, de az anyja nem tudott nélküle élni. Folyamatosan telefonált neki, sírt a telefonba, ezért a férjem munka után először mindig meglátogatta őt. Szakítottunk, amikor 7 hónapos terhes voltam, mert egy hónappal korábban az anyósom elkezdte teletömni a fejét azzal, hogy nem az övé a gyerek, a férjem pedig elhitte. Azóta a lányom 2 éves, és én pedig újra férjhez mentem, ezúttal már egy normális férfihoz. Az első férjem soha nem házasodott újra és most is egyedül él az édesanyjával.

Anyós történetek

  • Felháborít, ahogy az anyósom megpróbálja felvetetni velem a százéves ruháit, amik nemcsak egyszerűen borzalmasan néznek ki, de még meg is próbál meggyőzni arról, hogy milyen jól állnak rajtam, ilyenekkel, hogy: „Nagyszerűen néz ki, nem?” „Nagyon illik hozzád!”, stb.
  • Egy hete rohadt a káposzta a konyhában, nem bírtam tovább, kidobtam. Erre az anyósom megsértődött, hogy kidobtam egy teljesen jó terméket. Nem számít, hogy már úgy rohadt, hogy elfolyt, és meg lehetett fulladni a bűzétől.
  • A férjemmel sokáig nem szültünk gyermeket. Az anyósom elhívta a férjemet, hogy „sétáljon” vele egyet. Csak nevettünk, hogy milyen aranyosan próbál ösztönözni minket a gyerekvállalásra. Végül be is következett a várva várt esemény, megszületett a baba, de már nem nevettünk. Az anyósom olyan beszélgetésekkel kezdte el kínozni a férjemet, hogy nem az övé a gyerek, nézzen rá, nem is hasonlít rá, és hagyjon el minket minél hamarabb. A terve szerencsére kudarcba fulladt, sőt a férjem még a kapcsolatot is megszakította vele, így azóta sem láthatta az unokáját. Az anyósom azóta a rokonokon és ismerőseinken keresztül próbál nyomást gyakorolni a férjemre, de a férjemet már ez nem érdekli.
  • Külön házban élek a férjemmel. A munkából hazaérve elkezdtem észrevenni, hogy nem mindig a helyükön vannak a dolgok, és néha furcsa szag volt a WC-ben, mintha valaki használta volna. A titok akkor lepleződött le, amikor egyszer egy betegség miatt korábban mentem haza a munkából. Hazamentem, erre ott volt az anyósom. Kiderült, hogy titokban lemásolta a házunk kulcsait, és a távollétünkben rendszeresen járt át hozzánk turkálni a cuccaink között a fiókokban és a hűtőszekrényben. Természetesen sok mesét hallottam már az anyósokról, de az enyém a legtöbbet felülmúlta közülük.
  • Miután összeházasodtunk, nem tudtam megszokni, hogy az anyósom esténként felhívott minket, hogy ellenőrizze, otthon vagyunk-e 9 után, mivel nehogy a fia ilyenkor az utcán mászkáljon a veszélyes bűnözők között. A kicsi fia ekkor már 35 éves volt. Ezért sokszor volt, hogy haza kellett jönnünk egy-egy esti program esetén, hogy bejelentkezzünk nála a telefonon, ő nyugodtan lefeküdjön aludni, mi meg mentünk, hogy tovább élvezhessük az estét.

Anyósok


  • ,,Milyen szép szoknya! Fiatalkoromban nekem is volt egy ilyenem, ha megtalálom, odaadom neked!” „Micsoda, hogy nem szereted a túrót? Soha nem is ettél? Jajj, de válogatós vagy, az én gyerekeim bezzeg mindent megesznek. És megint elfelejtettem, úgyhogy készítettem túrós palacsintát a fiamnak, te pedig menj, és főzz magadnak valamit.” – az anyósom szerint így néz ki az, amikor „nem avatkozik be” a kapcsolatunkba.
  • A férjem családja tele van furcsaságokkal. Az anyósom például csak olyan termékeket vásárol, amiknek a lejárati dátuma páros napra esik, ezért minden termék kiválasztása kb. 15 percet vesz igénybe, mert minden terméket át kell kutatni a polcon. Egy gyors élelmiszervásárlás ezért legalább 1,5 órába telik. Az após nem eszik olyat, amit nem ő készített, ezért amikor vendégségbe jönnek hozzánk, mindig csak sértődötten ül, vagy pörög a konyhában és megpróbál mindenkit irányítani. Nem kellemes együtt élni egy olyan rokonnal, aki azt hiszi, hogy meg akarja őt mérgezni az ember. A sógornőm mindig új étrendeket talál ki magának, ezért amikor vendégségbe jön, mindig épp olyat nem eszik, ami akkor nálunk van. A férjem közülük talán a legártatlanabb, ő neki csak annyi a kattanása, hogy nem eszik hagymát semmilyen formában sem.
  • A férjem megkérte az anyját, hogy jöjjön át etetni a macskát, amikor 3 napra elutaztunk. Meglepetésemre, amikor hazaértünk, észrevettük, hogy mindent megváltoztatott a lakásban, átrendezte a bútorokat. Új ágyneműt vásárolt nekünk, lecserélte a fürdőszobaszőnyeget és a zuhanyfüggönyt, valamint új állólámpákat és képeket vásárolt, mert szerinte így sokkal otthonosabb.
  • A férjemmel nagyon különbözünk. Az esküvő előtt 7 évig randiztunk, és már akkor is voltak konfliktusaink. Aztán összeházasodtunk és a népük hagyománya szerint, ilyenkor kénytelenek voltunk az anyjával élni. Amikor a férjemnek főztem valamit, az anyósom mindig megjegyezte, hogy a férjem nem is szereti ezt az ételt. Amikor terhes lettem, közölte, hogy nem fog segíteni a gyereknevelésben, mert a saját élete fontosabb számára. Amikor 7 hónapos terhes voltam, a szememre hányta, hogy koszos cipőben járok, bár nem tudtam lehajolni letisztítani őket a hasam miatt. Azt hiszem, hogy vetélytársat látott bennem. Csak remélem, hogy egyszer majd kiszabadulunk ebből az egészből és békében élhetek a kis családommal.

Anyós fail

  • 3 éve élek a férjemmel, de az anyósom miatt nem könnyű. Bár külön élünk, az anyósa gyakran átjön hozzám, amikor egyedül vagyok, hogy elmondja, milyen szép és okos volt a férjem előzőt felesége. Folyamatosan átjön rendezkedni, takarítani, és persze kutakodni a holmijaim között. Nemrég a férjemet felhívatta a volt feleségével, hogy beszélgessenek kicsit. A legrosszabb, hogy a férjem nem hiszi el, hogy ezt tényleg szándékosan és gonoszságból csinálja az anyja. Nemrég megtudtam, hogy a férjemhez is átjárkál, amikor nem vagyok otthon, és megpróbálja rábeszélni őt, hogy költözzön haza hozzá.
  • Az egyik legszörnyűbb és legsértőbb dolog volt, amit az anyósom tett velem. A férjem nemrég kérte meg a kezemet, az anyósom pedig megkért, hogy mutassam meg a gyűrűt. Amikor kinyújtottam a kezem, megpróbálta letépni róla a gyűrűt, majd mikor inkább levettem, és odaadtam neki, felhúzta az ujjára és nézegette, majd odament a férjéhez, és így szólt: „Nézd, milyen szép gyűrűt vettünk!”. Nem értettem, hogy mi van, mondom ezt a férjem vette nekem. Ekkor az anyósom közölte, hogy nem-nem, ezt még ők vették nagyon régen. Kétségbeesetten néztem a férjemre, de ő csak folytatta az újságolvasást. Kiderült, hogy a gyűrű valójában egy előző barátnőnek lett véve, aki azonban nemet mondott az ajánlatra.
  • Az anyósom 2 pár szandált adott a születésnapomra, 41-es méretben. Az én lábam 38-as, és mint kiderült, a szandált előtte ő hordta, csak fájt benne a lába, és ezért inkább nekem adta.
  • Az egyetem elvégzése után összeházasodtunk. Riasztó volt, hogy a férjem vonakodott a családja bemutatásától, azt hittem, hogy szégyell engem, de mint utólag kiderült, az ő családjával volt a baj. Az anyósom az esküvő előtti napon felhívott, hogy kérdőre vonjon engem a telefonban, hogy miért akarok én a fiához menni, mikor nem is szeretem őt, stb. Aztán eljött az esküvő napja. Én szegény családból származom, ezért az egész esküvőn hangosan kritizált, hogy nem vittünk semmilyen hozományt, majd az esküvő után megtudtam, hogy a szertartás alatt végig csúnya dolgokat mondott a vendégeknek a családomról. Még mindig nem értem, miért.

Vicces anyós történetek

 

 

 

 

 

  • Az anyósom a közösségi oldalakon mindenkinek elmondta, hogy terhes vagyok. Ezt akkor még senki nem tudta, és az első szűrésig nem is akartunk mesélni senkinek a terhességről. Amikor megkérdeztük tőle, hogy miért tette, megsértődött, mert „megpróbáltuk megfosztani őt a nagymamaság örömétől”.
  • Az én anyósomról könyvet lehetne írni, annyi minden történt már! Az egyik nap például megkérdezte a férjemet, hogy biztos-e benne, hogy tőle van a második gyermekünk. Igaza volt anyámnak, aki már az első napon szólt, hogy az anyósom megpróbálja majd tönkretenni a házasságunkat.
  • Az anyósom nagyon jól el van eresztve, és mindig drága, de haszontalan ajándékokat ad. A férjemnek és nekem többször voltak már hullámvölgyeink, főként anyagi szempontból. Ilyenkor én is inkább pénzt kérek ajándékként a szüleimtől, hogy tudjunk belőle ruhákat, ételeket venni, amikor nagy szükség van rá. A férjemnek is szüksége lenne azonban ilyenkor egy kabátra, pulóverre vagy farmerre, de az anyós inkább kristály étkészletet vesz neki ilyenkor, bár többször is kértük, hogy ne tegye. Aztán persze mindig jön azzal, hogy milyen sok pénzt költ az ajándékainkra.
  • Amikor teherbe estem, a férjemmel elkezdtünk a szülésről beszélgetni. Rábíztam a választást: ha ott lesz velem, örülni fogok, de ha nem szeretné látni, akkor sem sértődök meg. Amikor az anyós ezt megtudta, elkezdte telebeszélni a férjem fejét, hogy nehogy ottlegyen velem a szülőszobán. A férjem kételkedett. Később részt vettünk egy tanfolyamon, megnéztünk egy filmet a szülésről, és a férjemet annyira lenyűgözte, hogy azonnal eldöntötte, ott akar velem lenni szülés közben. Mindkét alkalommal így is volt, és nem bánta meg.

forrás




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?