Magyarország tele van elhagyott lakóházakkal, városrészekkel, sőt, egész településekkel. A gazzal, növényzettel benőtt épületek rendbehozatala mostanra esélytelen, így szellemvárosokká váltak. Ennek ellenére – vagy pont ezért – óriási népszerűségnek örvendnek a sötét turizmust kedvelők között. Összeszedtük az 5 legizgalmasabb magyar szellemvárost, amelyek akár egy őszi kiruccanásra is alkalmasak némi bátorsággal.

1. Szentkirályszabadja

1996 óta áll őrizetlenül a mára teljesen szétlopott szentkirályszabadjai szovjet laktanya, ami egykor több ezer orosz és ukrán katonának kínált – a helyzethez mérten – luxuskörülményeket. Mára ebből nem sok látszik a gyakran Pripjatyhoz hasonlított területen: ami még áll, azt burjánzó növényzet borítja be.

A Veszprém és Balatonalmádi között található Szentkirályszabadja nevét sokan ismerik repülőteréről és az egykori katonai bázisról. A szovjet stílusú laktanyát a hatvanas években építették, orosz és ukrán katonák szolgáltak a támaszponton, külön iskola, óvoda, mozi és boltok is tartoztak a laktanyához.

A rendszerváltás után, 1990-ben indult meg a telep lassú elnéptelenedése, de a szovjet katonák leszerelése már két évvel korábban, 1988-ban elkezdődött. Aztán szép lassan kivonták a harci eszközöket is.

A laktanyát 1996-ig őrizték, addig elő-előfordult, hogy a korábban ott szolgáló katonák visszatértek valamilyen otthagyott tárgyért, de nagyjából már ekkoriban kihalt volt minden. 1996-ban aztán beindult a mai képet eredményező fosztogatás, ami mostanra azt eredményezte, hogy a legtöbb épületnek csak a váza maradt meg. A megüresedett, az utolsó ablakkeretig lecsupaszított panelblokkok azóta egy különös, szürreális turisztikai attrakciójává váltak a környéknek, elsősorban urbex-elő turisták körében.

2. Kis-Moszkva

Kis-Moszkva (vagy Nagyvázsonyi laktanya) Magyarország egyik legnagyobb kísértetvárosa, Veszprém megyében. Az egykori katonai lakótelep és titokzatos objektum a Bakony déli részén, Nagyvázsony külterületén, a községtől kb. 8-10 km-re északra található.

A bázis 1968-ra készült el, szovjet irányítás alatt levő magyar munkásokkal. Szovjet katonák és családjaik laktak itt, és a rendszerváltás előtt az egyik legszigorúbban őrzött szovjet laktanya volt. Mintegy 300-400 ember élhetett itt a rendszerváltás előtt. Az oroszok csak Kisvárosnak hívták.

A Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke által megerősített információk szerint a bázison nukleáris robbanófejeket is tároltak. A rendszerváltást követő kivonulás során 1990. március 28-án teljesen elnéptelenedett. A kiürülése után ami mozdítható volt, azt szétlopták, majd a Magyar Honvédség szigorú őrizete alá került. Mivel a Honvédelmi Minisztériumnak még a 2010-es években sem voltak megvalósítható tervei a területre, ezért a hely fokozatosan az enyészet martalékává vált.

3. Nagyecsér

A Mezőkövesd közelében található szellemfalu alighanem az egyetlen olyan település az országban, melynek mindössze egy lakója van. Azonban a falu nem volt mindig szinte lakatlan, hajdanán egy virágzó kis községnek számított.

Egykoron a falu lakói leginkább mezőgazdasági munkákból, állattartásból éltek. A környező tanyák lakói pedig Nagyecsérre jártak szórakozni, bevásárolni, ugyanis üzletek és cipészet is megtalálható volt a kicsinyke településen. Sőt, az 1930-as években még egy 1 tantermes iskola is épült, ami egyértelműen a fejlődés jele volt.

A szocialista időkben azonban gyors hanyatlásnak indult a falu. A hajdanán virágzó település és az összetartó közösség darabjaira hullott. A falu fokozatosan elöregedett és a fiatalok elköltözése miatt, valamint a halálozás nagyfokú népességcsökkentő hatásai miatt a falu lakossága elfogyott az évek során.

Az iskolabezárás, az elöregedés és az elköltözések, valamit a Mezőnagymihály és Nagyecsér közt soha el nem készült műút hiánya együttesen okozták a település végzetét. A település 2001-ben már csak 7 embernek adott otthont. Manapság gyakorlatilag teljesen lakatlan település, düledező házakkal, házromokkal. Már csak egyetlen egy ember él ott.

4. Derenk

Derenk a szlovák határ mellett, Aggtelek közelében található szellemfalu. A középkori eredetű település érdekessége, hogy már a második alkalommal vált szellemfaluvá fennállása alatt. Először a 18. században egy pestisjárvány néptelenítette el. Később azonban lengyel származású jobbágyok települtek le itt és újra megtöltötték élettel a falvacskát.

1907-ben 367, 1941-ben pedig 443 lakosa volt. 1938-tól azonban Horthy Miklós – aki vadászterületet akart itt létrehozni – megkezdte a falu kiürítését a tulajdonosok teljes körű kárpótlásával. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző falvaiba költözött.

1943-ra a település utolsó lakója is életét vesztette, így teljesen elnéptelenedett, ezután templomát, épületeit lebontották. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt. 1994 óta, július közepén, egy évben egyszer, az egykori búcsú napján a faluból származók összegyűlnek egy megemlékezésre.

5. Gyertyánvölgy

A 19. század közepén a környék legfontosabb üveggyártó települései közé tartozott a bükki Hór-völgy, ahol maguk a dolgozók hoztak létre egy községet, Gyertyánvölgyet, ahol kizárólag a gyárban dolgozók és családjaik éltek. Sokan külföldről érkeztek a gyárba és telepedtek le Gyertyánvölgyben. Azonban a nagyüzemi gyártás megjelenésével, ellehetetlenült az üveghuták helyzete és 1896-ban végleg bezárt.

A munka nélkül maradt lakosoknak családjukkal együtt ezért tovább kellett állniuk új megélhetést keresni, így a település teljesen elnéptelenedett. A falu helyén ma szabadtéri kiállítás és turistapihenő áll.

forrás: noizz.hu