A sorozatból eddig három fejezet jelent meg, és a hazánkban alkalmazott öt vakcinatípus hatékonyságát igyekezett a kutatásokkal alátámasztani. Az első egy rangos nemzetközi szaklapban, a Clinical Microbiology and Infectionben tették közzé még tavaly novemberben. A második februárban jelent meg, amelyben azt vizsgálták, hogy a Magyarországon használt vakcinák közül melyiknek a fertőzés elleni hatékonysága idővel hogyan csökkent. Legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható. Míg a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása tartotta magát a legjobban.

A kutatás a két és a három oltás eredményességét vizsgálta a tavaly őszi deltahullámban a megfertőződés, a kórházba kerülés és a halálozás megelőzésében, illetve ennek a védőhatásnak az időbeli tartósságát. A kínai vakcinánál megállapították, hogy a 85 éve feletti korosztály mindössze 43,1 százalékában védett.

A cikk szerzője hosszasan elemzi az egyes vakcinák különböző korosztályokra kifejtett hatását, amelyekből jól látszik, hogy az idősebbek körében a Pfizer–BioNTech fejtette leginkább a védettségi hatást. De a Moderna is jó eredményeket ért el, a kínai vakcina viszont szinte minden tekintetben a legsilányabbnak bizonyult.

– A HUN-VE 3 vizsgálat demonstrálta, hogy a vakcinahatékonyság minden vakcinatípus és minden vizsgált kimenetel esetében csökkent a deltahullám során, és megerősítette az emlékeztető oltások kiemelkedő hasznát az mRNS-vakcinákkal vagy a Janssen oltásával – írják a szerzők a tanulmány eleji összefoglalóban, látványosan kihagyva a felsorolásból a Sinopharm vakcináját. Később azonban hozzáteszik:

Vizsgálatunk kimutatta, hogy a Sinopharm emlékeztető oltása után kisebb mértékben javult a vakcina korrigált hatékonysága a SARS–CoV–2-fertőzés és a Covid–19-hez kapcsolódó kórházi kezelés és halálozás ellen mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportokban.