Teljesen mindegy, hogy mennyit tanulunk az életünk során és milyen gyakran képezzük magunkat, akkor sem lehet mindent megtanulni. Ráadásul vannak olyan érdekes kérdések, melyekre az iskolában sem kapunk választ, így például soha nem tudjuk meg, hogy miért csomóban mérik a tengeri hajók sebességét, vagy hogy miért nem pusztultak ki a növények a csernobili atomerőmű baleset körüli kihullási zónában. Most úgy döntöttünk, hogy segítünk megválaszolni néhány ilyen izgalmas kérdést, mely valószínűleg már minden ember fejében megfordult egyszer korábban.
6 Miért csomóban mérik a hajók sebességét?
A sebesség meghatározásához az ókori matrózok egy speciális farönköt használtak, ami egy kötélre volt erősítve. A kötélen 14,4 méterenként csomók voltak egymáson, a sebesség meghatározásához pedig a matrózok vízbe dobták ezt a rönköt, majd megszámolták, hogy fél perc alatt hány csomó fut át az ujjaik között.
Ma egy csomó az egy tengeri mérföldnek felel meg, egy tengeri mérföld pedig 1852 méter – valamivel több, mint egy szárazföldi mérföld. Ha tehát egy hajó 15 csomós sebességgel megy, az azt jelenti, hogy 28km/órás sebességgel közlekedik.
5 Miért sós a tengervíz?
A tudósok azt feltételezik, hogy a földkéreg és az óceánok kialakulása során klór-, fluor-, és brómvegyületeket tartalmazó savas vulkáni gőzök szabadultak fel a Föld köpenyéből a vízgőzzel együtt. A Föld első tengerei tehát feltehetően savasak voltak, amik aztán elpusztították a földkéreg újonnan képződött bazaltjait, gránitjait és más kristályos kőzeteit, valamint a bennük található lúgos elemeket – nátriumot, magnéziumot, káliumot, kalciumot és egyéb anyagokat. Ennek köszönhetően egy kémiai reakció zajlott le, mely során a savas és lúgos anyagok semlegesítették egymást.
A tengerek idővel egyre kevésbé voltak savasak, azonban a szárazföldi kőzetekből történő só felszabadítása még egy jó ideig nem csökkent, melynek köszönhetően az óceánok vize egy bizonyos szintig lúgosodott, míg végül körülbelül 500 millió évvel ezelőtt stabilizálódott benne a sóösszetétel. Természetesen ez csak egy lehetséges magyarázat a sok közül, a tudósok ugyanis még ma sem tudják 100%-ig biztosan megállapítani, hogy miért sós a tengerek és az óceánok vize.
4 Miért kell felhúzni a sötétítőket a repülők ablakain felszállás és leszállás közben?
A repülésbiztonsági szabályok szerint a repülőgépek ablakain található árnyékolóknak le- és felszálláskor nyitott állapotban kell lenniük. Erre azért van szükség, mivel az egész repülőút során ezek a szakaszok a legveszélyesebbek, ezért fokozott figyelmet igényelnek.
A légiutas-kísérők és akár maguk az utasok is jobban láthatják ilyenkor, hogy mi történik a gépen kívül, például a gép szárnyánál és motorjánál, egy esetleges meghibásodás esetén pedig gyorsan tudnak szólni a pilótáknak, akik elhelyezkedésükből adódóan nem tudják, hogy mi történik a gép törzsénél és szárnyainál. A repülőgépek ablakait egyébként úgy tervezték, hogy az akár 4 tonnás terhelést is kibírják, míg az előttük található műanyag plexi csak egy dekorációs elem, és annak állapota vagy esetleges sérülése nem befolyásolja a gép működését.
3 Miért decembernek hívjuk a 12. hónapot? (a december latinul 10-et jelent)
Akik kicsit is konyítanak a latin nyelvhez, vagy értenek a naptárakhoz, azok valószínűleg elgondolkodtak már rajta, hogy a latinul „tizedik”-et jelentő december nevű hónap miért a tizenkettedik a naptárban. A megválaszolásához egy kicsit vissza kell repülni az időben.
Az ókori római naptárban, ami még a Gergely- és Júlián-naptár előtt volt, az évek márciussal kezdődtek. Ekkoriban még teljesen helytálló volt a hónapok latin nyelv szerinti számozása, hiszen a szeptember (a latin nevével egyezően = hetedik) a 7. hónap volt, az október (nyolcadikat jelent) a 8., a november (kilencediket jelent) a 9, a december (tizediket jelent) pedig a 10.
Ezután azonban két extra hónapot szúrtak be a naptárakba, melyeket a latin nyelvet figyelmen kívül hagyva nem a végére, hanem az elejére szúrtak. Így született meg a január és a február, jelentősen eltolva ezzel és értelmetlenné téve a többi hónapot, melyek a latin nyelv számozása szerint kapták a neveiket.
2 Miért változtatják meg a gyümölcsök a színüket és az ízüket az érés folyamán?
A növények az evolúció során példátlan alkalmazkodási képességeket mutattak: például rájöttek többek között, hogyan lehet a szél és a rájuk repülő bogarak segítségével szétszórni a magjaikat a nagyvilágban.
A gyümölcsök színének változása tehát egyfajta „jelzésként” is funkcionál a bogárvilág számára, melyet az okoz, hogy az érés folyamán (a nap hatására és a lédússág miatt) egyre inkább eltűnik a gyümölcsökből a klorofil, mely természetes állapotban a növények zöld színéért felelős.
1 Miért nem pusztultak el a növények a csernobili atomerőmű-baleset helyszíne körül?
A csernobili atomerőmű baleset után az emberek többsége valószínűleg arra számított, hogy az erőmű közvetlen közelében még egy szál gaz sem marad meg a sugárszennyezés miatt, ám ennek ellenére, nemhogy nem pusztult ki a növényzet, de még erőteljesebbek, mint valaha.
A jelenség megválaszolásához meg kell értenünk, hogy a sugárzás hogyan hat az élő sejtekre. A csernobili radioaktív anyagok instabilak, mert folyamatosan nagy energiájú részecskéket bocsátanak ki, amik elpusztíthatják a sejtszerkezeteket. Bár a sérült sejtek nagy része meggyógyulhat, a DNS egy nagy kivétel ez alól. A sugárzás hatására ugyanis a DNS visszafordíthatatlanul eltorzul, mely aztán a sejtek gyors pusztulásához vezet. A kisebb sugárzás enyhébb torzulást, pl. mutációt okoz a sejtekben, míg a nagyobb viszont teljesen elpusztítja azokat.
Legalábbis az embereknél és az állatoknál így van, a növények azonban sokkal rugalmasabban fejlődnek. Köszönhetően annak a ténynek, hogy nem tudnak mozogni, a növények rendkívül jól képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az állati sejtekkel ellentétben a növényi sejtek ráadásul új sejtek létrehozására is képesek, függően attól, hogy mire van éppen szüksége a növénynek. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a növények sokkal jobban és könnyebben képesek helyettesíteni a sugárzás miatt elhalt sejteket és szöveteket, mint az emberek vagy az állatok. Bár a magas sugárzás miatti DNS-torzulás a növényeknél is daganatokat okozhat, ez az emberekkel és állatokkal ellentétben nem képes átterjedni a növény egyik részéről a másikra, mert a növények egyfajta „falat” húznak köré, hogy megakadályozzák a terjedését. Éppen ezért a legtöbb esetben az ilyen sugárzás okozta daganatok nem is halálosak a növényekre, mivel nem veszélyeztetik azok fejlődését.
