Az orosz-ukrán háború határozta meg az Észak-atlanti Szövetség(NATO) madridi csúcstalálkozójának tematikáját, amelyen Orbán Viktor kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is jelen volt. A tárcavezető videós bejelentkezésében foglalta össze a csúcstalálkozó fontos döntéseit.
Kiemelte, hogy a konfliktus elhúzódása „azzal a következménnyel jár, hogy emberek ezrei halnak meg teljesen értelmetlenül, hogy tartósan fennmarad a háborús inflációs környezet, aminek nyomán globális gazdasági válság alakulhat ki, és az energiaellátás biztonsága is komolyan sérül a következő időszakban”.
Leszögezte, hogy a védelmi szövetségnek mindent el kell követni, hogy elkerüljük a közvetlen összecsapást a NATO és Oroszország között, miután továbbra is jelentős a kockázata annak, hogy hosszan el fog tartani az ukrajnai háború. Mint mondta, ebben egyetértés volt a kormányfők között.
Rámutatott, hogy ezért minden eddiginél fontosabb a béke mielőbbi megteremtése. Hozzátette, hogy szükséges a stratégiai kommunikációs csatornák fenntartása a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció elkerülése és a szándékolatlan eszkaláció kiküszöbölése érdekében.
Szijjártó Péter közölte, hogy a nap folyamán elfogadták a szövetség új stratégiai koncepcióját, amire már nagy szükség volt, ugyanis 2010 óta jelentős mértékben átalakult a világ biztonsági környezete. A dokumentum „360 fokos védelmet” fogalmaz meg, azaz gyakorlatilag azt jelenti, hogy a keletről és a délről érkező fenyegetésekkel egyaránt foglalkozni kívánnak, így a NATO-nak a terrorizmussal és az annak nyomán kialakuló migrációs hullámokkal szembeni fellépés is feladata lesz.
Tájékoztatása szerint emellett átfogó támogatási csomagot hagynak jóvá a tagállamok Ukrajna számára, amely alapvetően képzési és oktatási támogatásról, a háború utáni újjáépítésről, kibervédelemről és golyóálló mellények szállításáról szól.
„Ez a csomag ebben a formában biztosítja, hogy a NATO mint szövetség továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába. Alapfilozófiája lehetővé teszi, hogy továbbra is elkerüljük a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között” – szögezte le.
A szövetség hivatalosan felkérte Svédországot és Finnországot a csatlakozásra
„A szövetség vezetői történelmi döntést hoztak azzal, hogy meghívták Svédországot és Finnországot a NATO tagjai közé” – fogalmazott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az eddigi döntéseket ismertető sajtótájékoztatóján.
Szíjjártó miniszter örömmel nyugtázta, hogy sikeresen lezárultak a tárgyalások Törökország, valamint Finnország és Svédország között, így utóbbiak hivatalosan meghívást kaphatnak a katonai szervezetbe.
Röviddel azután, hogy Törökország is jóváhagyta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, a török elnök elő is állt a konkrét feltételekkel: 33, általuk terroristának tartott ember kiadatását kérik a két államtól – írja az MTI.
Mint ismert a két északi ország az orosz-ukrán háború kitörése után kérte felvételét a védelmi szövetségbe, azonban a folyamatot kezdetben blokkolta Törökország. A megállapodás szerint Finnország és Svédország vállalta, hogy nem támogat olyan csoportokat, amelyeket Ankara terroristáknak tart, és elkötelezték magukat amellett, hogy megakadályozzák a kurd PKK és társszervezetei valamint a „török Soros-nak” tartott Fethullah Gülen vallási csoportjának tevékenységét.
forrás: blikk.hu
