Ismert tény, hogy a bolygónk egy gyönyörű gömb alakú (geoid) égitest, mely a Nap körül kering és a saját tengelye körül forog. Ez teszi lehetővé többek között, hogy kiélvezzük a nappalok és éjszakák váltakozását, a nyári meleget és a téli hideget, illetve sok más természeti jelenséget, mely nélkül aligha lehetne élet a Földön. De mi történne vajon, a szinte tökéletes gömb alakú bolygónk egy lapos korong lenne? Most erre a kérdésre adunk néhány rendkívül érdekes és szemléletes választ, ami megmutatja, hogy mennyivel másabb lenne az életünk egy lapos Földönön, mint a jó öreg gömb alakú bolygónkon.
1. A gravitáció eltérne attól, amit ma ismerünk.
Isaac Newton törvénye szerint a gravitáció nemcsak lefelé, hanem a Föld közepe felé is húz bennünket – ezért van a lábunk a földön és ezért nem lebegünk a levegőben.
Ha azonban a Föld lapos lenne, a gravitációs erő akkor is a lapos föld közepe felé húzna minket, amitől az olyan egyszerű tevékenység, mint például a séta, rendkívül kimerítővé válna. Minél jobban távolodnánk el a középponttól, annál nagyobb gravitációs erő nehezedne ránk vízszintesen, vagyis bizonyos értelemben olyan lenne, mintha állandóan egy meredek dombon mennénk felfelé.
2. A fák dőlten nőnének.
Ugyanebből az okból, ami miatt számunkra nehéz lenne a séta, a fák és a növények átlósan nőnének, mivel a gyökereik a bolygó gravitációs központja felé mutatnának, míg a csúcsaik az azzal ellenkező irányban nőnének.
3. Ugyanaz az évszak lenne az egész bolygón.
Mivel a Föld egy szinte tökéletes gömb, amely a Nap körül kering és az enyhén döntött tengelye körül forog, ezért a földgömb különböző részein eltérő évszakok uralkodnak. Míg a bolygó egyik féltekén tél van, addig a másikon nyár. A Föld tengelyének dőlése miatt a napsugarak a szélességtől és az évszaktól függően különböző szögben érik a bolygó felszínét. Más szóval, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz, a napsugarak annál jobban megdőlnek, és ezért annál hidegebb van.
Másrészt, ha a bolygó lapos lenne, a nap sugarai mindig azonos szögben érnék el a bolygó minden egyes részét, melynek eredményeként mindenhol ugyanolyan évszak lenne.
4. Nem lennének műholdak, tehát GPS sem.
A Lapos Föld elmélete szerint a Nap és a Hold a világ felett kering, és fényt, illetve hőt sugároznak lefelé a Földre, akárcsak egy asztali lámpa. Ha így lenne, az ember alkotta műholdak nem tudnának működni, mivel azok a bolygó körül keringenek. Műholdak nélkül pedig nem tudnánk GPS-t sem használni, vagyis sokkal gyakrabban tévednénk el.
5. Mindannyian ugyanazokat a csillagképeket látnánk.
Egy gömb alakú Földön, ha felnézünk az éjszakai égboltra, különböző csillagképeket láthatunk attól függően, hogy melyik féltekén vagyunk. Ha észak felé haladunk, a Messier 45 (Plejádok) egyre jobban láthatóvá válik, míg fordítva, vagyis dél felé haladva a Dél Keresztje csillagkép válik egyre inkább láthatóvá. Egy lapos földön azonban mindig ugyanazokat a csillagképeket látnánk, a Föld bármely pontjáról is tekintenénk fel az égre.
6. Az árnyékok egyforma hosszúak lennének az egész világon.
Mint azt fentebb kifejtettük, a napsugarak a Föld dőlésszögétől függően különböző szögekben érik el a bolygót. Ez az oka annak, hogy amikor a sugarak egy tárgyra vagy személyre esnek, akkor árnyékok jönnek létre, melyek eltérő hosszúságúak attól függően, hogy a világ melyik részén tartózkodunk éppen.
Egy lapos bolygón a napfény a teljes felületet ugyanabban a szögben érné, így az árnyékok mindenhol pontosan egyforma hosszúak lennének.
7. Mindig ugyanazt látnánk különböző helyekről és magasságokból.
Amikor a tengerparton vagyunk, és meglátunk egy hajót a távolban, észrevehetjük, hogy minél távolabb kerül, annál kisebb lesz, majd végül eltűnik a szemünk elől. Ugyanez igaz, amikor a földön állunk és egyenesen előre nézünk: a látásunk a horizonton vagy az előtte lévő akadályokon véget ér. Ha azonban felmászunk egy fára, kitágul a látómező és sokkal távolabb látunk. Ez azért van így, mert a Föld kerek.
Egy lapos bolygón azonban mindig pontosan ugyanazt látnánk minden magasságban, így például a tengerparton bár a hajó egyre kisebb lenne, ahogy távolodik, sosem tűnne el teljesen és mindig a látómezőben lenne.
8. Az eső vízszintesen esne.
Egy lapos Földön, amikor a gravitáció a Föld síkjának középpontja felé fejti ki erejét, az eső is oldalra, a középpont felé hullana. Minél távolabb lennénk a lapos Föld középpontjától, annál inkább vízszintes irányba kellene döntenünk az esernyőnket. Csak közvetlenül a Föld középpontján állva esne függőlegesen, vagyis az általunk megszokott módon az eső.
9. Az óceánokból és folyókból származó víz felhalmozódna a Föld közepén.
Ugyanezen okból, vagyis a gravitáció miatt egy lapos bolygón minden folyó és tenger a bolygó közepe felé folyna, ahol összegyűlne az összes víz. A bolygó szélei, vagyis a középpontjától legtávolabbi helyek gyakorlatilag teljesen kiszáradnának.
10. „Örökké” tartana a világ egyik részéből a másikba utazni.
A lapos Föld térkép az Északi-sarkot helyezi középpontba, míg az Antarktisz egy jégfalat alkot körülötte a sík széleinél. Ha valóban így nézne ki a bolygónk földrajza, akkor bizonyos országok között a repülőjáratok rendkívül sokáig tartanának, mivel nem lenne más választásuk, mint hatalmas távolságokat megtenni. Ha például Ausztráliából az Antarktiszi-félszigetre szeretnénk eljutni, akkor a legrövidebb út az Északi-sarkon és mindkét Amerikán keresztül vezetne. Másrészt, az Antarktisz egyik oldaláról a másikra átkelni – ahogy azt a valóságban már sokszor megtették az emberek – egy lapos Föld esetében lehetetlen lenne.
