Rekordidő alatt módosított a kormány az inflációs előrejelzésén: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az idei évben átlagosan 10 százalékos lesz a drágulás.

Eddig inkább óvatoskodtak a gazdasági elemzők és 2022-re vonatkozóan 8,5–10 százalék közé tették az idei év inflációs előrejelzését, de már utaltak arra, hogy inkább a felső határhoz állhat majd közelebb a tényleges adat, vagyis erősödnek az inflációt megemelő kockázatok. Az áprilisban megjelent konvergenciaprogramban a kormány 8,9 százalékos inflációt vetített előre az év egészére. Egyedül Virág Barnabás, az MNB alelnöke jelzett kedden 10,5 százalék körüli értéket a jegybank adatai alapján.

Kedden viszont Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is már azt nyilatkozta az Inforádió „Aréna” cimű műsorában, hogy éves átlagban is „inkább 10 százalék körül” lehet az áremelkedés, ami azonban szerinte még így is elmarad majd néhány európai ország adatától. A miniszter szerint „jelenleg a recessziótól jobban kell félni, mint az inflációtól”.

A bejelentés érdekessége, hogy most hangzott el először hivatalosan, hogy a kormány kétszámjegyű inflációt vár erre az évre.

A 10 százalékos átlagos éves infláció egyébként azt is jelenti, hogy a következő hónapokban még bőven a lélektani határ, vagyis 10 százalék fölé emelkedhet a drágulás üteme, majd a csökkenés csak nagyon lassú lesz. Visszatekintve az év eleji tényadatokra, az év első négy hónapjában 8,5 százalékos, áprilisban 9,5 százalékos volt az infláció, vagyis a mostani bejelentés akár akár havi 1 százalékos emelkedést sem tart kizártnak.

Elemzők szerint a bejelentés mögött álló legvalószínűbb ok, hogy a kormány már számolni igyekszik a múlt héten bejelentett különadók inflációt növelő hatásával. A kereskedők és szolgáltatók ugyanis valamilyen mértékben valószínűleg áthárítják majd a terhet a fogyasztókra, ami az árak emelkedésében csapódhat le.

forrás: blikk.hu