Moszkva – Megtörténhet, hogy valóban levegőbe emelkednek a nyugati országokat fenyegető orosz atomrakéták? Bekövetkezhet mindenki rémálma, hogy az Ukrajna ellen háborút indító Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke megnyomja a „piros gombot”? A világ ismét találkozhat az elátkozott gombafelhővel? Alapjaiban rengette meg a Föld valamennyi államát az orosz elnök vasárnapi bejelentése, miszerint készenléti állapotba helyezte az orosz nukleáris haderőket, a nyugati és amerikai fenyegetésekre és az országa biztonságát fenyegető szankciókra válaszul.
Az orosz haderők egy hete indítottak átfogó támadás Ukrajna ellen, ám a nyilvánvaló túlerő ellenére nem sikerült villámháborúval maguk alá gyűrni a hősiesen védekező hazai csapatokat. Sőt a veszteségek egyre nőnek, a roham pedig megtorpanni látszik, s mindemellett dollár milliárdokban mérhető gazdasági károkat okoznak az Oroszországnak válaszként meghozott nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi szankciók.
A világ legnagyobb nukleáris készlete Oroszország birtokában van. A pánikhelyzetet csak tetézte az orosz állami televízió, a Russia 1 vezető hírolvasója, Dmitrij Kiszeljov egyenesen az atomháború elindításával fenyegette meg a Nyugatot, a világot.
– Tengeralattjáróink közel ötszáz nukleáris robbanófejet tudnak kilőni, ez pedig elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államokat és a teljes NATO-t elpusztítsuk – mondta.
Vajon a fenyegetésből lehet valóság?
– Valóban az egész világ népességét képes elpusztítani az a mennyiségű atomfegyver, amely az orosz elnök irányítása alá tartozik. Ám ezen hangzatos fenyegetések ellenére is minimális esélyt látok arra, hogy akár egyetlen ilyen eszközt is bevetne Oroszország – mondta Kis-Benedek József egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő. – A jelenlegi kiélezett háborús helyzetben szerintem Putyin taktikai lépésnek szánta a bejelentést, teszteli a nyugati reakciókat. Tisztában van vele, hogy a lehetséges válaszcsapások elkerülhetetlenek, ami borzalmas következményekkel járna Oroszországra nézve is.
A brit Daily Mail forrásai szerint Oroszországnak jelenleg 6257 atomfegyvere áll bevetésre készen, ezek különböző kategóriákra oszthatók. Az Egyesült Államoknak ezzel szemben 5550 hasonló fegyvere van, Európában még a britek és franciák rendelkeznek atomfegyverrel, 225, illetve 290 darab áll rendelkezésére. Az orosz eszközök alapvetően három csoportra oszthatók, a repülő fedélzetén, a rakétákkal és a tengeralattjárók segítségével célba juttathatók.
A legnagyobbakat és a legerősebbeket, az óriási méretüknél fogva csak speciális teherszállító repülőkkel lehet a cél fölé juttatni. Ilyen módon tesztelték a világ eddigi legnagyobb nukleáris bombáját, a „Cár”-nak elnevezett hidrogénbombát is. Még 1961-ben a Jeges-tenger egyik szigete felett, 4000 méteres magasságban hozták működésbe, s azóta sem állítottak össze hasonló erejű fegyvert.
A jelenleg hadrendben lévő hadászati rakéták közül a legutóbb kifejlesztett „Sátán2” típus azonban ugyancsak rendkívül fenyegető, közel 25 ezer kilométeres sebességgel repül az űrben, gyakorlatilag védhetetlen, pusztító ereje pedig sok százszorosa a második világháborúban, a Hirosimára ledobott amerikai atombomba erejének. Számítások szerint katasztrófát idézne elő mintegy félmillió négyzetkilométeren, amely csaknem megegyezik Franciaország teljes területével. Ennél lényegesen enyhébbek a kisebb hatótávolságú és sebességű rakétákra, vagy manőverező robotrepülőkre szerelhető , illetve tengeralattjárókról indítható töltetek ereje.
– Egy atomtöltettel felszerelt rakéta egy Budapest méretű várost a földdel tehetné egyenlővé, a legkisebb töltetek nagyjából egy ekkora város negyedét – tette hozzá Kis-Benedek József. – Az orosz atomfegyverek indításának négy fokozata van. A elnök készültségi utasítása az első ezek közül. Ezen túlmenően még három fázisra van szükség ahhoz, hogy az elnöki utasítást követően levegőbe emelkedhessen egy ilyen fegyver. Ez összességében húsz-huszonöt percet vesz igénybe.
A világ vezető politikusai igyekeznek a pánikot csillapítani. Hiszen, ha az egyik atomnagyhatalom elengedi a rakétákat, biztosan számítania kell a válaszcsapásra. Az ellenkező oldalon már az indítás szándékát is érzékelik, és azonnal útnak indítanák a saját rakétáikat. Ezért mondják immár évtizedek óta, hogy egy atomháborúnak nem lenne nyertese.
forrás: blikk.hu
