Belföld, Hírek

„Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére” – Hadkötelezettség, sorozás: ez vár ránk, ha belesodródnánk az orosz–ukrán konfliktusba

Mi a helyzet a hadkötelezettséggel, sorozással, háború esetén mi vár a civil lakosságra? Összegyűjtöttük a részleteket.

 

 

A Magyarországgal határos Ukrajnában dúló háború kapcsán – amelyet az orosz haderő indított és kinyilvánított célja szerint a békefenntartás – érdemes felidézni, hogy milyen hadkötelezettségi szabályok vonatkozhatnak a magyar lakosságra, amennyiben komolyabbra fordul a helyzet.

Evvel kapcsolatban az Alaptörvény kimondja:

Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

Békeidőszakban a katonai szolgálat az állampolgárok számára kizárólag önkéntesen vállalt elhatározás alapján teljesíthető. Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben azonban a haza védelmére irányuló katonai szolgálat a társadalom egy meghatározott rétege – elsősorban a 18 és 50 év közötti férfiak – számára alkotmányos kötelezettség. A katonai szolgálati kötelezettség és járulékos kötelezettségei együttesen jelentik a hadkötelezettséget.

Magyarország Alaptörvénye fenntartja az Országgyűlés által 2004-ben elfogadott a „békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő” koncepcióját, ám a XXXI. cikk szerinti honvédelmi kötelezettség azt is jelenti, hogy „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. Lefordítva ez azt jelenti: az Alaptörvény rendelkezései szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, tehát 18 éven felüli magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség, illetve honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség rendelhető el.

A hadkötelezettséget az Alaptörvény a férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakok esetére írja elő. Eszerint a hadkötelezettség újbóli bevezetésére külső fegyveres támadás veszélye vagy annak bekövetkezése esetén, továbbá szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor. Ennek előfeltételeIei:

  • a rendkívüli állapot bevezetése, vagy
  • az országgyűlés külön döntése alapján kihirdetett megelőző védelmi helyzet

Azaz rendkívüli állapot idején, vagy megelőző védelmi helyzetben a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárságú férfiakat katonai szolgálati kötelezettség terheli. Az Alaptörvény tehát legmagasabb jogszabályi szinten rögzíti, hogy a hadkötelezettség egyértelműen fegyveres katonai szolgálatot jelent.

A Magyar Hadsereg tartalékos állományát az önkéntes tartalékos, a kiképzett tartalékos, valamint a általában hadkötelesnek számító férfiak alkotják. A kiképzett tartalékosként, valamint a potenciális hadkötelesként nyilvántartott személy csak rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelezettség elrendelést követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.

Alapesetben a 50 éven felüli férfiak mentesülnek a katonai szolgálat alól, és nem hívhatók be, kivéve azokat, akik kiképzett tartalékos katonák a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának betöltésétől – írja elő a honvédelmi törvény.

A honvédelmi törvény emellett úgy rendelkezik, hogy az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet esetén fegyver nélkül teljesített polgári védelmi feladatok ellátására illetve honvédelmi munkakötelezettségre is behívható a teljes felnőttkorú lakosság. Itt a felső korhatár férfiaknál 65., nőknél 55 év.

 

forrás: blikk.hu



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?