Nem csak a kenyérhez használt búza ára növekszik, hanem a szállítás és a munkaerő is drágul.

A gabonatőzsdei rekordok és a feldolgozóipar költségemelkedése miatt őszre akár 400 forint feletti kenyérárral is szembesülhetünk – írja a Népszava, ami szerint az áremelkedés vesztesei ezúttal is a szegények és a kisnyugdíjasok lesznek.

Magyarországon egyre jobban elszabadul az élelmiszerek ára, különösen a zöldségeké és a gyümölcsöké, de egyre több családban a kenyérfogyasztás is csökkent és ennek oka nem csak az egészségtudatosságban keresendő, hanem a vásárlóerő gyengülésében és a sütőipari termékek drágulásában is.

A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent. Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára 2020 júniusához képest 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal drágult.

Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke szerint az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában. A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak.

A költségnövekedést leginkább a kisebb pékségek sínylik meg, az 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk még tovább eshet. Lakatos Zoltán szerint könnyíthetne az ágazat helyzetén, ha a kenyér is bekerülne a kedvezőbb, 5 százalékos áfa körbe, és ezt a javaslatot nem csak a Pékszövetség, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja.

A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult. Az aratás idején a malmi búza indulóárai elérték a tonnánként 63 ezer forintot, de az előző szezon végén már 70-80 ezer forintot is kértek érte. A malomopar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék. A búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett.

forrás: blikk.hu