Életmód, Igaz történetek

7 eset, amikor mindennél édesebb volt a bosszú

Általánosan kijelenthetjük, hogy nem túl szép, és elegáns dolog a bosszú, ugyanakkor mindennél “édesebb” tud lenni. és vannak olyan esetek, amikor egyszerűen kihagyhatatlan helyzet kínálkozik a visszavágásra. és ki tudna ilyenkor ellenállni a kísértésnek? Egyébként pedig ha nem is mi, de a sors előbb-utóbb mindig gondoskodik róla, hogy mindenki azt kapja vissza az életben, amit másoknak ad, ahogyan ez az alábbi esetekben is történt.

 

 

 

 


 

1.

Édesanyám angol tanár. Egyszer felkérte a diákokat, hogy alakítsanak csoportokat, majd mutassanak be egy párbeszédet az órán. Az egyik fiú csoport megtagadta, mondván, hogy ők már elmondták a párbeszédet, csak nem emlékszik rá. Persze nem így volt, de ők ragaszkodtak hozzá, hogy az anyám hibája volt, hogy nem figyelt eléggé, stb.

Másnap újból angol óra volt, édesanyám pedig bement a terembe, bocsánatot kért a srácoktól, és jelezte, hogy megtalálta a jegyzetet, amire leírta a párbeszédjükben tapasztalt nyelvtani hibákat és egyéb problémákat, amik olyan súlyosak voltak, hogy egyest kell adnia értük. A srácoknak nem volt más választásuk, minthogy egyetértettek vele.

2.

Az egyetem parkolójában láttam, ahogy egy férfi épp beszáll a kocsijába, miközben egy csésze kávét felejtett a kocsi tetején. Figyelmeztetni szerettem volna, ezért rögtönöztem, és elkiáltottam magam: “Hé, ember!” Mire Ő: “Talán professzor úr!” – majd meg sem várva, hogy mit szerettem volna mondani, önelégülten beszállt a kocsijába. Ezután csak figyeltem, ahogy tolatásnál az egész kávé a szélvédőjére ömlik. Ezt követően még egyszer találkozott a tekintetünk… nagyon csúnyán nézett, majd elhajtott.

3.

Egy postán voltam éppen, amikor az előttem álló idős hölgy bélyeget szeretett volna vásárolni. Mivel idős volt, ezért időbe telt, míg eldöntötte, hogy milyet szeretne, miközben a pénztáros nagyokat sóhajtozott. Mikor végre sikerült kiválasztani a bélyeget a posta alkalmazottja annyira unta már a hölgyet, hogy egyszerűen a pultra dobta a bélyeget, ami ezután leesett a földre. Az alkalmazott nem kért bocsánatot, ezért az idős asszony pár másodperc múlva lehajolt, majd felvette a bélyeget és a padlón hagyta a pénzt. Ezután azt mondta: “köszönöm!”, majd elegánsan távozott.

4.

Egyszer a családommal vacsorázni mentünk egy étterembe. A parkoló zsúfolt volt, ezért sokáig kellett várnom, míg végre valaki kiállt és a helyére be tudtam állni. Vagy legalábbis be tudtam volna, mert ahogy elindultam, egy fiatal lányokkal teli autó bevágott elém. Letekertem az ablakot, és közöltem, hogy már percek óta itt várok, de csak azt hallottam, ahogy mondják: “Nincs rajta a neved!”, stb. Végül találtam egy másik helyet, leparkoltam és bementem a családommal az étterembe.
A lány társaság az étterem másik részében ült, ettek-ittak, koktéloztak. Az egész étterem tőlük zengett. Fizetéskor megkérdeztem a pincért, hogy akar-e egy kis pénzt keresni. Megkértem őt, hogy 10 perccel a távozásunk után menjen oda a lányokhoz, és mondja meg, hogy valaki felhívta az éttermet, hogy adjon át nekik egy üzenetet, miszerint megkarcolták a kocsijukat, és legközelebb jobb, ha nem vágnak be mások elé.

A parkolóban ülve az autónkból néztük, ahogy a lányok kiszaladnak sikoltozva, majd azonnal hívták a rendőrséget. A kiérkezett rendőrök nem találtak sérülést az autón, viszont észrevették, hogy a lányok már annyira részegek, hogy nem képesek vezetni. Ezután a környéken kocsikáztak, hogy figyeljék, a lányok még véletlenül se üljenek autóba. Persze a lányok beültek és megpróbáltak hazamenni a kocsival, de a rendőrök utánuk mentek, és előállították a sofőrt részeg vezetésért. Ez volt a legjobb dolog, amire valaha költöttem a pénzem.

 

 




 

 

5.

Egy kávézóban ülök, ahol a mellettem ülő baráti társaság nagyon hangos és goromba a pincérekkel. Tisztán hallom, hogy egy új vállalkozáson törik a fejüket, és ki is találták a tökéletes nevet a cégnek. én pedig ebben a pillanatban vettem meg előlük a cég nevével egyező domain nevet.

6.

8. osztályos koromban történt. Az iskolába mindig 2 szendvicset vittem: egyet reggelinél ettem, a másikat délután, leckeíráskor. Egyszer, amikor a második étkezés előtt kimentem kezet mosni, mire visszaértem észrevettem, hogy eltűnt a szendvicsem. Sejtettem, hogy ki tette, de tagadta. Másnak ugyanez már a reggelinél megismétlődött, ezért elhatároztam, hogy harmadik nap viszek egy csípős paprikás szendvicset csapdaként. édesapám nagy csili rajongó, ezért volt otthon egy kevés carolina reaper paprika, ami történetesen a világ legcsípősebb paprikája. Ezt tettem másnap a szendvicsbe. Működött. Mikor kezet mostam, a szendvicsek megint eltűntek. Néhány órával később a srác vörös arccal és sírva szaladt ki a teremből, majd a nap hátralévő részét a vécén sírva töltötte.

7.

Boltban voltam éppen, ahol a pénztáros egy fiatal kezdő lány volt, aki igyekezett, ám mivel dadogott és kissé bizonytalan is volt, ezért lassabban haladt a sor. A mögöttem álló férfi puffogott és bosszankodott, hogy ez nem lehet igaz, el fog késni, stb. Nem foglalkoztam vele, míg a tinédzser fiával közösen el nem kezdték kigúnyolni a pénztáros lány dadogását. Tréfát űztek belőle, hangosan nevettek, és az sem érdekelte őket, hogy a lány ebből mindent hall.

Nagyon felidegesítettek, ezért amikor én kerültem sorra és a lány megkérdezte, hogy hallottam-e már a bónusz programjukról, hátranéztem a mögöttem álló fickó szemébe, majd vissza a lányra, és így szóltam: „Bónusz program? érdekesnek hangzik! Légyszíves, mesélj el róla mindent, szeretnék regisztrálni!” Soha életemben nem diktáltam még olyan lassan az adataimat, mint akkor, noha persze egyáltalán nem is érdekelt az egész. Körülbelül 5 perc után a mögöttem álló férfi és a fia megunta, és vásárlás nélkül távozott a boltból. én is elkéstem emiatt kicsit, de minden pillanatot megért.

 

 

 

 

forrás



►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?