A képviselők 120 igen szavazattal, 60 voks ellenében szavazták meg a jogszabálycsomagot, amellyel a kormány célja a gazdaság újraindítása.

Ennek érdekében csökkennek a munkáltatói terhek: a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz. Emellett a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba. Ahogy a pénzügyminiszter korábban elmondta, a munkát terhelő adó értéke így 2 százalékponttal csökken, és tovább egyszerűsödik az adórendszer. A változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.

Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. Jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az intézkedés 70 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

A törvény rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.

Változás, hogy a társaságiadó-törvénybe már teljes egészében belépül az adóelkerülést célzó uniós direktíva, és a törvény bevezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adó fizetése alól azon bevétele után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek.

Egy másik változás értelmében 300 százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén. A gazdaság újraindítása érekében a jövő évtől nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek sem.

Az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. A kormány célja ezzel a rezsicsökkentés eredményének megőrzése. A kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítését szolgálja, hogy az ezen befektetésekből származó jövedelmek adóterhe 30,5 százalékról 15-re mérséklődik. Nemzetközi szerződések kihirdetése mellett az országgyűlés kedden megemelte az oktatásban térítésmentesen igényelhető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás óraszámait, lehetővé tette, hogy kiegészítő gazdasági tevékenységet is végezhessenek a pártalapítványok és megreformálta a kényszertörlési eljárást.

Nemzetközi szerződések

Az országgyűlés hozzájárult a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséhez, valamint jóváhagyta az elítélt személyek két ország közötti átszállításáról szóló nemzetközi megállapodást is.

Megemelték az oktatásban térítésmentesen igényelhető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás óraszámait

Az országgyűlés két lépcsőben megemelte az oktatásban térítésmentesen igényelhető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás többletóraszámait. A képviselők 178 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá kormánypárti képviselők erről szóló javaslatát. A jelenlegi szabályok alapján a siket vagy nagyothalló jelnyelvhasználók egy évben 120 órányi térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosultak, amit további időkeretben egészíthetnek ki az oktatásban részt vevők.

A most elfogadott változtatás az utóbbi többletóraszámokat emelte meg 2022-2023 év elejétől, emellett a bővítés lehetőségét kiterjesztette az óvodás és az általános iskolás siket és nagyothalló gyermekekre is, akik eddig nem igényelhettek plusz jelnyelvi tolmácsolást.

Az óvodai nevelésben évi 150, majd 200 órára, az általános és középiskolában 300, majd 400 órára emelkedik a többletóraszám. A felsőoktatás nappali tagozatain szemeszterenként 150 óra, majd 200 óra, a felsőoktatás levelező tagozatain pedig 100 óra lesz szemeszterenként az igényelhető plusz időkeret. A felnőttképzésben 20 százalékról 40 százalékra, majd 60 százalékra emelkedik ugyanez az idő. Kiegészítő gazdasági tevékenységet is végezhetnek a pártalapítványok. Az országgyűlés lehetővé tette, hogy a pártalapítványok az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet végezhessenek.

A képviselők 119 igen szavazattal, 29 nem ellenében és hét tartózkodás mellett hagyták jóvá a fideszes Bajkai István erről szóló javaslatát. A kormánypárti politikus előterjesztését indokolva célként nevezte meg Magyarország politikai kultúrájának fejlesztését és az ismeretterjesztés színvonalának emelését, valamint a tudományos munka beemelését a politikai köztudatba. Az elfogadott indítvány garanciális szabályként rögzíti, hogy a pártalapítványok gazdasági tevékenysége nem veszélyeztetheti az eredetileg vállalt feladataikat.

Módosították a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásának meghatározását

Az országgyűlés módosította a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásának meghatározását, amelynek így a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összege helyett a jövőben az éves fogyasztói árindex 3 százalékponttal növelt mértékű hozzájárulásának kell megfelelnie. A képviselők 157 igen szavazattal, három nem ellenében és húsz tartózkodás mellett fogadták el az atomenergiatörvény erről szóló, az innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett módosítását.

A változtatás alapján az államnak az évente egy alkalommal történő befizetés helyett havonta, egyenlő részletekben kell fizetnie a hozzájárulást.

Illetékköteles lesz a cégek kényszertörlési eljárása

Idén július 1-jétől 250 ezer forintos felügyeleti illetéket kell fizetni a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért – döntött az országgyűlés. A képviselők 123 igen, 24 nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadták el a kényszertörlési és a felszámolási eljárásra vonatkozó törvénymódosítást az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.

Az illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik majd. Ha viszont a cég képes a törvényes működésének helyreállítására, és erre tekintettel vele szemben megszüntetik a kényszertörlési eljárást, akkor alacsonyabb – 50 ezer forintos – illeték terheli.

A törvénymódosítás rögzíti azt is, hogy a veszélyhelyzet alatt felfüggesztett kényszertörléseket még a korábbi szabályok szerint folytatják le, így az érintett cégeknek nem kell illetéket fizetniük.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a törvényjavaslat vitája során az új szabályokat azzal indokolta: a 2012-ben bevezetett kényszertörlés célja az volt, hogy gyorsan lehessen kivezetni a cégnyilvántartásból és a gazdaságból a jogszabályokkal ellentétesen működő társaságokat, de azóta látszik, hogy sokan nem tesznek lépést cégük felszámolására, úgy gondolják, hogy az állam megteszi ezt helyettük.

Állami projektértékelők lehetnek az egészségügyi dolgozók is

Bővül az állami projektértékelői rendszer alkalmazási köre: a koronavírus-járvány hatásait enyhítő EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz közbeszerzéseinek műszaki szempontú ellenőrzését is az állami projektértékelők látják majd el. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló törvénymódosítását a képviselők 120 igen, 52 nem és nyolc tartózkodó szavazattal fogadták el.

Az új szabályok szerint az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál dolgozó, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók is létesíthetnek állami projektértékelői jogviszonyt. Emellett az állami projektértékelők feladata a tartalmi értékelés mellett kibővül a közbeszerzési eljárások műszaki ellenőrzésével is.

Jövőre már három hónap késedelem után megelőlegezi az állam a gyerektartást

Jövő január 1-jétől az állam hat helyett már három hónapos késedelem esetén is megelőlegezi a gyerektartást, valamint megszűnik az eddigi szociális belépési jövedelemhatár. Az egyszülős családok élethelyzetét javítani hivatott, a csakádokért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett törvénymódosító csomagot a képviselők 180 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el.

Az eddigi szabályok szerint az állami megelőlegezés egyik feltétele az volt, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Ezt a módosítás jövőre eltörli, így az állam a családok jövedelmi helyzetétől függetlenül segíti a tartásdíjhoz való hozzájutást. A jövőben a megelőlegezett tartásdíj felső határa a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis 50 ezer forint fölé nő a jelenlegi mintegy 14 ezer forintról.

A folyósítást csak akkor függesztik fel, ha a nem fizető szülőtől sikerül a tartozásának legalább 80 százalékát behajtani. Könnyebben folytatható a jövőben a végrehajtás az adóssal szemben, több jogosultságot kap a végrehajtó az eljárás folytatására. A gyermektartási perek is gyorsulhatnak, többek között az ellenkérelem határidejének lerövidítése által. A módosítás a bíróság számára is lehetővé teszi, hogy hivatalból tárja fel a nem fizető szülő vagyoni vagy jövedelmi helyzetét.

Elfogadták a jövő évi költségvetés főösszegeit

A parlament a költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát 121 igen, 60 nem szavazattal és tartózkodás mellett hagyta jóvá. Jövőre az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz. A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

A módosítás egyik legnagyobb nyertese a turizmus. Az összegző módosító indítvány jelentős összeget biztosít a Magyar Tudományos Akadémia új programjainak támogatására, valamint az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére is.

A Ház elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat

Az országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat. A képviselők 120 igen szavazattal, 60 ellenvoks mellett szavazták meg a jogszabálycsomagot, amellyel a kormány célja a gazdaság újraindítása.

Ennek érdekében csökkennek a munkáltatói terhek: a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz. Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. Jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adó fizetése alól azon bevétele után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek.

Egy másik változás értelmében 300 százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén.

Elfogadták a paksi bővítés finanszírozási szerződésének módosításáról szóló jegyzőkönyvet

Az országgyűlés 119 igen, 44 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kihirdeti a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó hitelmegállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a javaslat vitájában az államközi hitelmegállapodásról azt mondta: a magyar kormány sikeres tárgyalásait követően Magyarország számára kedvezően módosul a paksi bővítés finanszírozási szerződése. A beruházás nyolcvan százalékát az országgyűlés által már jóváhagyott orosz-magyar hitelszerződés biztosítja – közölte. A szerződés előnyös, mert hosszú a futamidő, és az országnak jogában áll bármikor névértéken előtörleszteni a már felvett összeget – emelte ki. Az államtitkár közlése szerint az új megállapodás a kamatszintet nem érinti, ugyanakkor a hitel tőketörlesztését 2031-ben, a két új erőművi blokk üzembe helyezését követően kell megkezdeni, így a törlesztést már az erőmű termelheti ki.

forrás: blikk.hu