Feloldhatják az általános boltzárat, helyette új, részletesebb vásárlási korlátozásokról tárgyalhat a kormány a Kereskedelmi- és Iparkamara javaslata alapján – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő többek között négyzetméter-alapú korlátozások lehetőségét említette – összeszedtük, hogyan is működik ez ott, ahol már bevezették. Íme!

A koronavírus elleni harc részeként logikusan merül fel, hogy korlátozni kell a nagyobb tömegek összeverődését – és hol máshol jöhet össze legkönnyebben és leggyorsabban a legtöbb ember, ha nem épp a bevásárlóközpontokban?

A magyar kormányfő beszédéből kiderült, noha az üzleteket kinyitnák, korlátozásokat mindenképpen alkalmaznának, szóba kerültek speciális bevásárlóközponti és pláza-szabályok is.

Korábban, a járvány tavalyi kezdete óta próbálkoztak éppen ezért a legnagyobb kereskedelmi láncok és kormányok azzal, hogy rászorítsák a vásárlókat arra, tartsák be a távolságtartás szabályait. Mégpedig a legegyszerűbben úgy, hogy egyszerre csak bizonyos számú vásárlót engednek be az üzletekbe – ezt az ötletet látszik követni a hazai kamara javaslata.

De hogyan is működik ez a gyakorlatban? Nos, pontosan úgy, ahogyan azt elképzeljük: az áruházi „beengedő-emberek” felügyelik a bejáratokat, limitálják például a bevásárlókocsit számát és alkalmazzák az „egy ki, egy be” elvet, azaz a soron következő vásárló csak akkor léphet be a boltba, ha az előző már elhagyta azt.

És hogy mennyi is pontosan az annyi, azaz hány fős létszámkorlátozásokra kell, illetve lehet számítani? Erről pontos hazai információk jelenleg nincsenek, hiszen a kormány csak holnapi ülésén tárgyal egyáltalán az ötletről. Támpontul azonban álljon itt egy külföldi péda! Tavaly a Tesco az Egyesült Királyságban nagyság szerinti sávokba sorolta üzleteit, és e szerint határozta meg, egyszerre mennyien lehetnek egy légtérben: íme!

A lánc legkisebb, nagyjából 180 négyzetméteres boltjaiba egyszerre 10 vásárlót engedtek be Angliában. A hazai Tesco Expressz-méretű, 200-300 négyzetméteres boltokban 15 fő tartózkodhatott egyszerre, a körülbelül 2000-2300 négyzetmétertől kezdődő hipermarketekbe 150 főnél indult a vásárlói limit, a nagyjából 3000 négyzetméteres bevásárlóterületű üzletekbe 200 fős határt szabtak, (ebbe a kategóriába idehaza például a kőszegi vagy sárvári üzletek tartoznak). Az áruházóriás nagyobb, 5000, illetve 6000 négyzetmétert meghaladó bevásárlóterületű üzleteiben 300 főnél húzták meg a határt. (összehasonlításképp: 5 ezer négyzetméteres kategóriába idehaza a például a lánc soproni, gödöllői, salgótarjáni, vagy váci, gyulai boltjai tartoznak, ennél is nagyobbak több budapesti üzletük, székesfehérvári, szegedi, miskolci, nyíregyházi hipermarketjük, vagy budaörsi központjuk – forrás innen)

Általánosságban az mondható el: 5 fő mehetett be a Tesco üzleteibe 1000 négyzetlábanként, azaz nagyjából 92 négyzetméterenként.

A láncok további ötletekkel igyekeznek megkönnyíteni a várakozás perceit a vásárlóknak – így például mobiltelefonos applikációkkal koordinálják a sorbanállást. Ez úgy működik, hogy a látogató okostelefonjával lényegében virtuális sorszámot húz, és készüléke jelzi neki, ha sorra került és bemehet az üzletbe.

Az ülzetek jellemzően közlik csúcsidőszakaikat és üres óráikat is, hogy megkönnyítsék a bevásárlás tervezését. A Mark’s and Spencer üzletlánc például olyan alkalmazást fejlesztett, melyben a vásárlási időzónák foglalhatóak le, rövidítve a bolt előtti várakozást. A nagy parkolókkal rendelkező üzletek előtt ideiglenes kordonokat állítottak fel, segítve a távolságtartást és a vásárlók terelését.

Az legtöbb üzletben használatos szabályok a következők: egy bevásárlókocsival egy fő menjen a boltokba, kerülje mindenki a családi bevásárlást! Gyerekek lehetőleg csak akkor kísérjék el szülőjüket, ha felügyeletük másképpen nem megoldott: erre legtöbb helyen emlékeztetik is a vásárlókat.

forrás: blikk.hu