A Facebook-oldalán reagált Varga Judit az ingatlanvásárlásaival, a CSOK-támogatás igénybevételével, illetve az anyagi helyzetével kapcsolatos hírekre.

A Telex.hu írta meg, hogy a miniszter falusi CSOK-támogatás igénybevételével építette újjá a régi balatoni házát, hansúlyozva, hogy CSOK-támogatást nyaralóra nem lehet igénybe venni, csak családi házra, azzal a feltétellel, ha abban legalább 10 évig a gyermekeivel együtt él a támogatást igénylő család. A tárca ennek kapcsán azt közölte: a korábban Brüsszelben dolgozó miniszter és a szintén ott foglalkoztatott férje azt tervezte, hogy megbízatásuk lejárta után három gyermekükkel együtt az alig 150 lelkes Balatonhenyére költöznek, mert ott akarnak élni. Csakhogy mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a CSOK-támogatást folyósító banktól kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük. Ezt egyébként a jogszabályok lehetővé teszik. Az RTL kérdésére azt közölte a miniszter, ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek a faluba, kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást.

Még a balatoni ingatlannal kapcsolatos hírek megjelenése előtt a Blikk arról is írt, hogy több budai lakást és egy garázst vásárolt 200 millió forintért Varga Judit (40) és férje. Az igazságügyi miniszter és családja választása a főváros egyik legpatinásabb környékére, a XII. kerületi Kútvölgyre esett. Úgy tudjuk, a vételárból 8 millió forint foglalót önerőből fizetett ki a család, a fennmaradó 192 millió forintot pedig bankhitelből fedezték.

(A legfrissebb hírek itt)

Varga Judit most úgy döntött, a balatoni ingatlannal, a CSOK-támogatással, illetve a budapesti lakásvásárlásával kapcsolatos kérdéseket a Facebook-oldalán tisztázza. Az igazságügyi miniszter az alábbiakat írta a bejegyzésében:

„A balatonhenyei lakóházunkat 2016-ban kezdtük el építeni a sok éves brüsszeli munkánkból származó jövedelmünkből és hitelből, még kint tartózkodásunk alatt. Tehát nem nyaralót, hanem családi házat és nem felújítottunk, hanem teljesen újat építettünk. Sok százezer magyar családhoz hasonlóan – igénybe vettük a családi otthonteremtési támogatást is. Ekkor még úgy terveztük, hogy kiküldetésünk lejártakor ide költözünk haza (ezért sem budapesti ingatlan vásárlása mellett döntöttünk).

2017-et írunk, mikor elkészül a ház. Ekkor még egyikünk sem volt közszereplő és álmunkban sem gondoltuk volna, hogy 2018 tavaszán gyökerestül megváltozik az életünk: ekkor kaptam az államtitkári felkérést. Hazaköltöztünk három gyermekünkkel egy budapesti bérelt ingatlanba.

2019-ben kaptuk meg a balatoni házra a jogerős használatba vételi engedélyt és ekkor – sok más magyar családhoz hasonlóan – éltünk a 17/2016-os kormányrendelet adta lehetőséggel és 5 éves felmentési időt kértünk arra, hogy állandó lakosként az ingatlanba költözzünk.

Ebben az eljárásban sem szabálytalanság, sem trükközés nincs, a jogszabály több esetben is lehetőséget ad az állandó bentlakási kötelezettség alóli felmentésre 5 évre.

A budapesti ingatlanvásárlásunkkal kapcsolatban a valóság az, hogy két lakást – egy kisebbet és egy nagyobbat (garázzsal) – a későbbi egybenyitás szándékával vásároltuk egy társasházban, a nagyobb lakásból 100 m2 alagsori elhelyezkedésű. A jelentős bankhitelt úgy kaphattuk meg 8 millió forint önerővel, hogy a férjem belvárosi ingatlanát pótfedezetként használtuk fel a hitelügylethez, így arra is rákerült a bank jelzálogjoga. Ezt a belvárosi ingatlant egyébként tavaly decemberben eladtuk és a hitel jelentős részét előtörlesztettük. Egy ilyen konstrukció egyáltalán nem szokatlan és főleg nem szabálytalan.

A bérelt budapesti lakásból családunk 2020 márciusában költözött az újonnan vett ingatlanba.

Ennyit röviden és őszintén az igazságról” – írta Varga Judit hozzátéve: a fenti tényeket és az aktuális jövedelmi viszonyait – a jogszabályoknak megfelelően – tartalmazza majd a jövő héten megjelenő vagyonnyilatkozata.

Varga Judit teljes bejegyzését itt találja:

forrás: blikk.hu