A honvédségnél az őrmester tanít a honvédoknak a logikáról.
– Kovács honvéd, álljon fel! – mondja az őrmester.
– Elmondom magának, mi a logika. Itt van maga. Megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra
megyek, belelépek és azt mondom: Kovács honvéd, maga de megváltozott. Na érti miről van szó?
– Igen. – mondja Kovács.
– Akkor most mondja vissza! – szólítja fel az őrmester.
Kovács belekezd:
– Az őrmester úr megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt.
Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Hej, őrmester úr! Maga semmit sem változott!
