Hírek, Külföld

Bréking: eldőlt, ki nyerte a 2020-as amerikai elnökválasztást!

Az iménti percekben Joe Biden előnye behozhatatlanná vált Pennsylvania tagállamban, így elnyerte a többséget az elektori kollégiumban 273 szavazattal. A hivatalos végeredményre még várni kell, és a bejelentést minden bizonnyal jogi procedúrák is követhetik, a választáson mindenesetre már behozhatatlan Biden előnye, ami minden bizonnyal a további államok lezárásával tovább nőhet még. Fontos, hogy a szenátusban várhatóan a republikánusok nyernek, így Biden gazdaságpolitikai programja a ciklusa elején szinte biztosan nem valósul meg.

 

 

 




 

Miután Biden a mai napon Pennsylvaniában behozhatatlan előnyre tett szert (273 elektort szerzett meg eddig biztosan, a győzelemhez 270 kell), immár biztossá vált:

JOE BIDEN NYERTE A 2020-AS AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁST.

Az eredmény rendkívül szorosnak tűnik, de a szavazatokat még mindig számlálják több államban, így például Arizonában, Észak-Karolinában és Nevadában – ezeken a helyeken Bidennek jók az esélyei. Végül tehát mire összeszámolják az összes eredményt, ebből akár egy sima Biden-győzelem is lehet az elektori kollégiumban, ami a legitimációs és politikai szempontok mellett azért fontos, mert így Donald Trumpnak kevesebb felülete marad a választás tisztaságának megkérdőjelezésére, és a lakosság is könnyebben elfogad egy nagyarányú győzelmet, mint olyat, ami 2 elektoron múlt. Az elnökválasztással szembeni piaci bizonytalanság mellett ez rendkívül fontos tényező. A választást percről-percre követtük az alábbi cikkben:

Rendkívül érdekes és izgalmas elnökválasztás volt, ami egyrészt a korábban nem látott kivitelezésnek, a nagyarányú levélszavazatnak volt betudható. A későn beérkező levélszavazatok miatt sokáig (akár még magas feldolgozottságnál) nem tudtuk, hogy ki nyeri az adott államot. Georgiát például sokáig Trump vezette, és csak 99%-os feldolgozottságnál fordult a verseny, de 95% fölött fordult Michigan, Wisconsin és 97% fölött fordulhat Pennsylvania is. Trump mindezt úgy interpretálja, hogy a „végén találnak szavazatokat”, holott ez a kép – mint ahogy az utolsó pillanatos fordítás képe – is csalóka. Normál esetben ugyanis ezek az emberek ugyanúgy a választás napján adják le a voksukat, és akkor már alacsonyabb feldolgozottságnál is beépültek volna az eredménybe, és nem tűnt volna úgy, hogy egy egyébként vélhetően (mert még biztosan nem tudjuk) sima választást Biden az utolsó pillanatban nyert meg. A levélszavazati rendszerre a koronavírus miatt volt szükség, de ettől függetlenül – ha a jogi procedúrák lezajlanak, és megállapítják Biden szabályos győzelmét – ugyanúgy legitim módon megválasztott elnök lesz, mint Trump volt 2016-ban.

Jogi procedúrákra még így is számíthatunk: Trump már a választás idején megpróbálta elérni, hogy Pennsylvániában ne számítsák bele a választás után megszámolni kezdett levélszavazatokat, az ügyet a legfelsőbb bíróság elé vitte. Kijelentette továbbá, hogy a szavazatok újraszámlálását kéri több államban, például Wisconsinban, ahol mindössze 0,7%-ponton múlt a különbség, vagy Georgiában, ahol extrém szűk Biden előnye. A hivatalos eredményre tehát lehet, hogy heteket kell várnunk, de a korábbi történelmi tapasztalatok alapján szinte teljesen biztos: Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke, aki 2021 januárjában lép majd hivatalba. Ezzel együtt Kamala Harris szenátor az Egyesült Államok alelnöke lesz.

Ki kell emelnünk két dolgot a választással kapcsolatban: az egyik a felmérések pontatlansága. Először Floridában vált nyilvánvalóvá, hogy a közvélemény-kutatások pontatlanok, 3%-pontos Biden előnyt mértek, és Trump 2,5%-ponttal nyert. Ohióban 1-pontos Trump előny helyett majdnem 8%-pontos Trump győzelmet láttunk, és Wisconsinban, ahol 9%-ponttal mérték magasabbra Biden Trumpnál, végül 0,7%-pont döntött. A választás előtt azt írtuk, hogy amennyiben a 2016-hoz hasonlót tévednek a felmérések, akkor is Biden az elnök, mert az előnye jóval nagyobb, mint Hillary Clintonnak volt akkor. Ez pontosan így is történt. A másik kiemelendő dolog az eltérő tagállami dinamikák: rendkívül érdekes, hogy Biden például elveszítette a billegő Floridát, de be tudott húzni klasszikusan republikánus államokat is, Georgiát például.

 

 

Fontos tudni, hogy az elnökválasztás mellett volt kongresszusi választás is, amelynek alsóházában a demokraták megtartották a kényelmes többséget, a szenátusban viszont várhatóan 48-52 arányban a republikánusok nyernek – de ez sem lefutott még.

EZ AZT JELENTI, HOGY JOE BIDEN VALÓSZÍNŰLEG NEM TUDJA VÉGREHAJTANI ADÓEMELÉSEIT ÉS JELENTŐS ÁLLAMI KÖLTEKEZÉSEIT, ÉS JELENTŐS ELLENSZÉLBEN KELL KORMÁNYOZNIA KÉT ÉVIG.

Az elnöknek ugyanis korlátozottak a jogkörei, gondoljunk csak arra, hogy Trump gazdaságélénkítő mentőcsomagja is azért nem született meg, mert a demokrata képviselőház, a republikánus elnökkel és szenátussal nem tudtak megegyezni. Joe Biden impozáns baloldali gazdaságpolitikai programmal vágott neki a választásnak, amely a republikánus „kis állam” gondolatával nem fér össze, így azt sejthetjük, hogy a bidenomics legalább két évet várat magára (az országban ugyanis rotálják a szenátusi választásokat, így lehet, hogy ciklus közben átbillen a testület demokrata irányba).

Az új elnök számos kihívással néz majd szembe: először is választ kell adnia a koronavírus-válságra, mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból. A hosszú távú problémák szintén jelentősek: ilyen például a társadalom polarizáltsága, az elavuló infrastruktúra, Amerika nemzetközi tekintélyének visszaállítása és a nemzetközi kapcsolatrendszer áthangolása. A belföldi problémákra Biden nagyobb újraelosztást ígérő terve választ adhatott volna. 

 

 

 

 

forrás: portfolio.hu



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?