Belföld, Hírek

Kásler Miklós: a koronavírus rámutatott a magyar egészségügy erősségeire és hiányaira is

A kormány határozott és rugalmas intézkedéseket hozott a koronavírus-helyzet kezelésére, amelyek betartását most szigorúbban ellenőrzi – közölte az emberi erőforrások minisztere az Életközelben című műsornak adott interjújában.

 

 




 

Azt lehet mondani, hogy 11-12 naponként megduplázódik a fertőzöttek száma, vagyis a kórházba kerülőké és az intenzív kezelést igénylőké is – mondta Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának YouTube-csatornáján közzétett videóban. Hozzátette: most körülbelül két és fél hétre tud a kormány előre tervezni, mert megváltozott a járvány természete; tavasszal még három-négy hétre előre tudtak gondolkodni.

„Ugyanakkor az intézkedések hatása megnyúlik. Tehát, ha szigorító intézkedések jönnek, annak az eredményeit majd négy-hat hét múlva élvezhetjük” – jelezte.

Kitért arra is, a tavaszi első fázisban úgy kezdődött a járvány, hogy külföldről egy-egy ember behozta a vírust. Ha a fertőzöttet sikerült izolálni és a környezetét megvizsgálni, akkor meg lehetett akadályozni a vírus terjedését. A következő lépcső tavasszal a gócok kialakulása volt, amikor egy-egy közösségen belül, például idősotthonban jelentkezett a fertőzések legnagyobb része. A járvány jelenlegi fázisában pedig már közösségi terjedés van, ami azt jelenti, hogy bárki fertőzött lehet úgy, hogy akár nem is tud róla – mondta.

Kásler Miklós az öttagú bizottságról, amely az állami kórházak vezető tisztségére tesz majd javaslatot, azt mondta, ez a magyar egészségügy teljes átalakulásának a része, de nyilvánvalóan összefügg a járvánnyal is, hiszen a pandémia „rendkívül markánsan mutatott rá a magyar egészségügy erényeire, erősségeire, de a hiányosságaira is”.

 

 

Ennek megfelelően – emelte ki – sokirányú változás kezdődött meg: átalakul a magyar egészségügyi ellátás struktúrája is, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi kórházakat. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családi orvosait, praxisközösségeit, járóbeteg-szakrendelőit. „Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát, ismerik a vezetőket, hiszen nem egyéni döntésekre készülődünk, hanem közmegegyezésre” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a legalkalmasabb embereket keresik a pozíciókra.

Arra a felvetésre, hogy a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben – második lépcsőben – 1,6 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik az Egészséges Budapest Program keretében, azt mondta, ez visszavezethető a kormánynak arra a szemléletére, amely szerint az egészségügy további folyamatos fejlesztése rendkívül lényeges.

„A Gottsegen Intézet a magyar kardiológiai hálózat központja. Tehát a Gottsegennek az állapota meghatározza a magyar kardiológiai ellátórendszer egészét. Emellett nemzetközi hírű intézmény is, és az egyetlen olyan magyar kardiológiai intézet, amely a gyermekeket is és a felnőtteket is minden szív és keringési probléma esetén magas színvonalon alkalmas kezelni” – hangsúlyozta Kásler Miklós.

 

 

 

forrás: blikk.hu



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?