Hogyan tovább? Mire számíthatnak azok, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat? Az Utcajogász Egyesületet kérdeztük.

A veszélyhelyzet idejére egy korábbi kormányrendelet átmenetileg felülírta a végrehajtási törvény több rendelkezését. A március 24-én hatályba lépett kormányhatározatban többek között az szerepel, hogy a veszélyhelyzet alatt semmilyen helyszíni eljárási cselekmény, például árverés vagy kilakoltatás nem tartható, új árverést nem lehet kiírni, és felfüggesztették a végrehajtói kézbesítéseket és a végrehajtó irodák személyes ügyfélszolgálatát.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy bár a NAV végrehajtásokat valóban felfüggesztették, és kilakoltatási moratóriumot is elrendeltek, a bírósági végrehajtók által indított eljárások nem álltak le. Az adós fizetéséből tehát továbbra is levonhatta a végrehajtó a tartozását – függetlenül a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzettől.

A veszélyhelyzet megszűnésével viszont július 2-án, azaz a mai napon lejár a moratórium, így a kilakoltatások is újraindulhatnak. Az Utcajogász Egyesületet kérdeztük arról, hogy mi változik mostantól, mire számíthatnak a kilakoltatottak, kihez fordulhatnak segítségért.

Mi változik pontosan a mai naptól, a moratórium lejártával?

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazó törvény értelmében

2020. július 2-től lehet újra személyes kontaktust igénylő eljárási cselekményt végezni.

Ilyen például a lakás kiürítése, a lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása vagy a magánszemély adós lakóingatlanának árverezése.

A végrehajtási eljárások szüneteltetett cselekményei, vagyis pl. a kilakoltatások mától megindulhattak. Az eljárási határidők is újraindulnak, például a végrehajtás felfüggesztésére nyitva álló határidők is.

A veszélyhelyzet vége és a végrehajtási eljárások újraindulása tehát azt jelenti, hogy a végrehajtások tekintetében a vírus előtti jogrend áll helyre.

Kiemelten fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy jogszerűen a végrehajtási és kilakoltatási eljárásokat csak önálló bírósági végrehajtó, végrehajtható okirat alapján, a törvényben meghatározott szabályok szerint folytathatja le. Az önkényes kilakoltatások és végrehajtások eddig is törvénytelenek voltak és ezután is azok maradnak.

Mi lesz július 2-a után azokkal, akiket kilakoltatnak? Mit tehetnek, hova fordulhatnak segítségért?

A kilakoltatás egy hosszú jogi folyamat utolsó fázisa, ebben az utolsó pillanatban nagyon ritkán menthető meg egy otthon, mi az Utcajogásszal nem tudunk ilyenkor már segíteni. Amit mi javaslunk az ügyfeleink részére, hogy minél hamarabb lépjenek a lakásvesztés megelőzése érdekében.

Több ponton be lehet avatkozni annak érdekében, hogy ne történjen meg a kilakoltatás, például ha közüzemi tartozást halmoznak fel, meg lehet egyezni a törlesztés átütemezésében vagy védendő fogyasztói státuszba kerülésről. Segítséget lehet kérni különböző támogató szervezetektől, pl. a kerületi önkormányzattól, családsegítőtől vagy mondjuk a Hálózat Alapítványtól (ami szociálisan rászorult fővárosi polgárokat támogat lakásfenntartási költségeik kiegyenlítésében, ha önerejükből nem képesek fedezni a még elfogadható szintű lakhatás költségeit.).

Ha mindenképp elkerülhetetlen a kilakoltatás, akkor annak megtörténte előtt érdemes családtagoktól segítséget kérni, más olcsó albérleti lehetőségeket keresni. Akinek nincs lehetősége olcsó albérletbe költözni, családok átmeneti otthonában, anyaotthonban, munkásszállóban vagy hajléktalanszállón tud menedéket találni.

Amennyiben felmondják a bérleti szerződést vagy elindul a lakáskiürítésre irányuló peres eljárás, akkor javasoljuk, hogy keressenek minket, mert ezeken a pontokon még több jogi és érdekérvényesítési lehetőség van a lakás megtartása érdekében.

A Fővárosi Közgyűlés időközben megszavazta a fővárosi lakásrendelet módosítását. Eszerint senkit sem lakoltathatnak ki a fővárosi önkormányzati bérlakásból addig, amíg nem gondoskodtak minimálisan az elhelyezéséről. Ez mennyiben fog változtatni az eddigieken?

Alapvetően üdvözöljük a rendeletmódosítást.

A javaslat legjelentősebb érdemének az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát tartjuk.

A lakhatás garanciális védelme és az önkormányzati eljárások átláthatóbbá tétele is koncepciózusan megmutatkozik ebben.

A módosítás emellett a Fővárosi Önkormányzatra nézve fontos korlátokat, eljárási szabályokat vezet be. Erre példa: az önkormányzati eljárásoknak határidőt szabtak, illetve korlátozták és pontosították a bérleti szerződés felmondásának okait – ezek az új szabályok a bérlők számára átláthatóbbá tehetik a fővárosi lakhatási rendszert. Egyébként az elfogadott rendeletszöveg szinte teljesen átemelte a mi módosítási javaslatainkat, amit az előterjesztés előtt nyújtottunk be a Fővárosi Önkormányzatnak.

Fontos megjegyezni ezzel kapcsolatban azonban, hogy a főváros szociális lakásállománya nem jelentős a kerületekhez mérve. Abban bízunk, hogy a fővárosi önkormányzat előremutató lépéseit a kerületi önkormányzatok is átültetik saját rendeleteikbe, és jobban érvényesülnek a lakók jogai, kiszámíthatóbbá válik az önkormányzatok és a bérlőik közötti jogviszony. Egy minden kerületet érintő, fővárosi koordinációval megvalósuló, új, modern lakáspolitika és szabályozás kidolgozása és megvalósítása a jövőben tényleges változást hozhat.

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu