Érdekes

Elképesztő tények, amelyekre tuti, hogy lusta vagy rákeresni a Google-ben

A gyerekek folyamatosan kérdésekkel bombázzák a felnőtteket, hogy miért ez és miért az. Persze, mi sem tudhatunk mindent, ezért pásztázzuk a netet válaszokért. Felnőttként sem csökken az érdeklődésünk és kíváncsiak vagyunk új infókra, érdekességekre, ettől függetlenül lusták vagyunk rákeresni a hogyanokra és a miértekre. A brightside.me weboldal pontosan ezeket a talányokat szedte össze egy csokorra, nehogy lemaradj róluk:

 

 

1. Miért leszünk libabőrösek?

A libabőr nem más, mint a bőrfelszín alatt lévő apró izmok összehúzódása és ezzel egyidejűleg a szőrtüszőknek a bőrből való kiemelkedése. A piloreakció az emlősök egyik védekező mechanizmusa a hideggel szemben, illetve vészhelyzet esetén, hogy nagyobbnak tűnjenek – írja a szimpatika.hu. Az emberek esetében a hideg hatására is, de érzelmi reakció során is megfigyelhető. A hozzáértők nem öntudatos adrenalin hormon kibocsátással magyarázzák.

2. Miért más a hangunk, ha mikrofonba beszélünk?

Amikor más beszédét halljuk, a hangok a levegőből érkezve jutnak el a dobhártyánkig. A saját hangunk érzékelésénél viszont a hang nem csak kívülről, a levegőből érkezik el hozzánk, hanem a gégefőben keletkező rezgések bent a fejünkben, a csontokon keresztül jutnak el a dobhártyáig. Ennek a belülről érkező hangnak a mélyebb, alacsonyabb frekvenciájú rezgéseit erősíti fel a fejünk és ez az oka annak, hogy a saját hangunkat mélyebbnek halljuk – írja a hallasspecialista.blog.hu.


3. Miért csukjuk be a szemünket citrom evése közben?

Ősi beidegződés, önvédelmi ösztön azzal szemben, nehogy a szemünkbe fröccsenjen a gyümölcs leve. A savas lé kellemetlen sérülést okozhat, ezért nem is baj, hogy a citrom és savanyú társai “szemlehúnyós” gyümölcsök – magyarázza a brightside.me.

4. Miért öblítik le ételüket a mosómedvék?

A mosómedvék régebben szinte kizárólag a vízből nyerték a táplálékukat, ez az ösztön pedig úgy beléjük rögződött, hogy a mai napig is el kell szaladniuk az élelmükkel a vízhez, hogy belemártsák, majd onnan vegyék ki azt. Rendkívül érzékeny mancsokkal rendelkeznek, amik jó szolgálatot tesznek, ha például a víz fenekéről kell kitapintani a táplálékot. Keresgélés közben folyamatosan tapogatnak és ez úgy nézhet ki, mintha mosnának – tudhatjuk meg a hirnaplo.hu cikkéből.

 

 

 

 

 

 

5. Miért jár az óramutató a Nap járásával azonosan?

Amikor az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában megalkották az első napórákat, megfigyelték ezt a jelenséget, majd hosszú évszázadokon át ez volt a legpontosabb időmérő eszköz. Olyannyira, hogy amikor megalkották az első mechanikus órákat, a napórákhoz igazították a szerkezetet, hogy pontosan mérjen. Mivel megalkotásukhoz a napórát vették alapul, az első mechanikus óráknak csak egyetlen egy mutatójuk volt. Elég pontosan mutatta az időt ez is, bár a percek meghatározásánál adódhattak gondok – tájékoztat az elteonline.hu.

6. Hova kerül a repülőből a mellékhelyiségben keletkező hulladék?

A repülőgépeken úgynevezett vegyi wc-k vannak, vagyis a fekália az ürítés után egy speciális (teflont is tartalmazó, általában kékes színű) vegyi folyadékba kerül, ami kémiai reakciók segítségével egy kevésbé szagos anyaggá bontja le azt. A gépeken található, zárt rendszerű tartályokat pedig minden landolás után kiürítik, mégpedig úgy, hogy egy tartálykocsi egyszerűen a géphez parkol, és kiszippantja a hulladékot. Tehát maga a csőrendszer és a működési elv szinte ugyanolyan, mint az otthoni wc-kben – fejti ki a borsonline.hu.

 

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?