,,Mi a különbség a holló és az íróasztal között?” – kérdezte a Kalapos az Alice Csodaországban című könyvben. Amint arra később maga a könyv szerzője is kitért – nincs jó válasz erre a kérdésre, ám a lelkes olvasók mégis számtalan elmélettel álltak elő. Ugyanilyen, sőt még talán abszurdabb kapcsolatokat vélhetünk felfedezni a való életben is, ha egy kicsit kutakodni kezdünk a hétköznapi dolgok hátterében és múltjában. Tudod például, hogy mi köti össze az atombombákat az olajfestményekkel? Vagy a hullámvasutakat az Istenfélelemmel? Mindjárt megtudod…😉
1 A festészet és a nukleáris fegyverek.
Az atomfegyverek első használatát követően a világunk új izotópokkal (stroncium-90 és cézium-137) lett „gazdagabb”. Az 1945 után készített olajfestmények pedig nagy mértékben tartalmazzák ezeket, mivel a festékek előállításához használt növényi nyersanyagok felszívták azokat a talajból. Éppen ezért pedig ma már lehetetlen meghamisítani a régi nagy mesterek (pl. Rembrandt vagy Leonardo da Vinci) festményeit, mivel egy speciális teszt segítségével könnyedén kimutathatók rajtuk ezek az izotópok – ezzel bizonyítva, hogy semmiképp sem 1945 előttről származnak.
2 Harisnyák és a gyorskorcsolya.
Meglehetősen érdekes történet lakozik a mögött, hogy a gyorskorcsolyázók ma miért olyan testre simuló ruhában versenyeznek, amilyenben. Ehhez az egykori orosz gyorskorcsolyázóhoz, Viktor Kosichkin-hez kell visszautaznunk az időben.
Történt ugyanis, hogy Viktor versenyruhája váratlanul elszakadt melegítés közben, és emiatt azonnal ruhát kellett cserélnie. Igen ám, de nem volt váltóruha a csapatnál, ráadásul az öltözőbe berohanva csak a csapat női tagjai által levett nejlon harisnyák voltak az egyetlen olyan ruhadarabok, amelyek megfeleltek volna a versenyen való részvételhez. Viktor nem habozott: fel is kapott 3-4 ilyen harisnyát, majd visszatért a versenypályára, ahol nagy meglepetésre a második helyen végzett.
Olyannyira elkápráztatta őt a harisnyákban történő könnyed siklás, hogy Viktor ezután két olimpián is harisnyában indult, az egyiken aranyérmet, a másikon ezüstérmet szerezve. Ezután más gyorskorcsolyázók is használni kezdték a harisnya-módszert, mígnem a sportág egyik ikonikus jelképévé nem vált.
3 A Captcha és a régi könyvek.
Bármilyen meglepő is, a mindenki által ismert Captcha-tesztek nem csak szimpla véletlenszerűen megjelenített szavak, melyek megvédik a weboldalakat az automatikus szoftverektől. A reCAPTCHA rendszer egyik sajátossága, hogy olyan beszkennelt régi könyvekből és újságokból merített szavakat használ, melyeket egy modern számítógép nem képes felismerni. Ezeket a régi, egyik ma használatos betűtípushoz sem hasonlítható karaktereket ugyanis csak emberek képesek elolvasni, megszűrve ezáltal a számítógépes támadásokat.
Naponta egyébként közel 200 millió ilyen biztonsági Captcha-teszten „rágják át” magukat az internetezők.
4 Patkányok, taposóaknák és tuberkulózis.
Az Afrikában őshonos óriás hörcsögpatkányok igazi kis szuperhősök. Ezeket a hatalmas, macska méretű rágcsálókat ugyanis hosszú évek óta a polgárháborúkból hátramaradt taposóaknák felderítésére használják Mozambikban és Tanzániában. Kifinomult szaglásukkal és kimagasló intelligenciájukkal könnyedén képesek felkutatni a mezőkön szétszórt taposóaknákat, ezért a helyiek HeroRats-nak, vagyis hőspatkányoknak is hívják őket.
A taposóaknák felderítésén túl az egészségügyben is nagy hasznát vesszük ezeknek a rágcsálóknak: egy nemrégiben készült kutatás ugyanis bebizonyította, hogy az óriás hörcsögpatkányok már akkor képesek diagnosztizálni a tuberkulózis kórokozóját, amikor a ma ismert orvosi műszerekkel ez még nem lehetséges.
5 A távíró és a bánat.
Samuel Morse kiváló festőművész volt, és valószínűleg az is maradt volna, ha nem következik be egy nagyon szomorú esemény az életében. Egy hosszú utazás során ugyanis levelet kapott az apjától, melyben az állt, hogy a felesége épp egy súlyos betegségből lábadozik. Három nappal később azonban már a felesége haláláról kapott levelet – ami egyúttal azt is jelentette, hogy a túl lassú kommunikáció miatt Morse még csak el sem búcsúzhatott a kedvesétől.
Ez az esemény örökre megváltoztatta Morse-t, aki a festőművész múltját maga mögött hagyva tudományos babérokra tört. 7 évvel a felesége halála után kezdett el kísérletezni az elektromos energia segítségével történő üzenet-közvetítéssel, 12 év múlva pedig odáig fejlesztette találmányát, a telegráfot (távíró), hogy Washington és Baltimore (a két város 40 kilométerre található egymástól) között egy percen belül tudott üzeneteket küldeni és fogadni.
6 A galambok és a rák.
Az Egyesült Államok tudósai képesek voltak galambokat betanítani a malingus sejtek (rosszindulatú tumor) felismerésére a szövettani minták között. Ezt a madarak két előnyös tulajdonságának segítésével sikerült elérniük: a galamboknak ugyanis kiváló a színérzékelésük és nincs képzelőerejük – ami azt jelenti, hogy a galambok agya nem képes „befejezni” és manipulálni a szem által látott képet, eltérően a hisztológusokétól.
A betanítás lényege abból állt, hogy a madarak mindig eleséget kaptak, ha jó választották ki a malingus sejteket a különböző szövettani eredmények közül. Egy hónap tréning után a madarak 80%-os pontossággal voltak képesek felismerni a rákos sejteket, ám az adatmátrixot feldolgozva – vagyis a madarak eredményeit összesítve – már 99%-os pontosságot adtak vissza.
7 A nyomtatók és az ujjlenyomatok.
Bármilyen hihetetlen is, a modern lézernyomtatók egytől-egyig apró kis ,,ujjlenyomatokat” hagynak az általuk kinyomtatott papírokon. Ezek olyan apró, emberi szem által érzékelhetetlen pöttyök, melyekből visszakövethető a nyomtatáshoz használt eszköz sorszáma, illetve a dátum és a nyomtatás pontos ideje. Erre a hivatalos néven csak Machine Identification Code (MIC) nevű rendszerre azért van szükség, hogy könnyebben visszakövethetők legyenek a modern nyomtatási technológiával történő visszaélések.
Hasonló technológián dolgoznak egyébként jelenleg a 3D-nyomtatókat illetően is, ám az a projekt még gyerekcipőben jár.
8 A férfiak és a rózsaszín.
Bármilyen hihetetlen, a rózsaszín szín egykor a férfiasság egyik jelképe volt – a szülők rózsaszínbe öltöztették fiaikat (mivel ez a bátorságot jelentő piros szín egyik árnyalata) és kékbe a lányaikat. Egészen az 1920-as évekig legalábbis, amikor a feminista mozgalmak hatására elkezdtek megváltozni a polaritások, amit végül a különféle marketinges kampányok szilárdítottak meg, melyek gyakorlatilag kőbe vésték, hogy a lányoknak a rózsaszín, a fiúknak pedig inkább a kék szín dukál.
Egyébként pszichológiai tanulmányok bebizonyították, hogy ez amúgy a gyerekeket pont nem érdekli – vagyis születésünkkor nem létezik olyan, hogy „előnyben részesített” szín. A lányok is épp úgy örülnek a kék/sárga/zöld színű dolgoknak, mint a fiúk a rózsaszín/citromsárga/lila cuccoknak és fordítva.
9 Olimpiai érmek és művészet.
Manapság az olimpiai versenyek a világ legkiválóbb sportolóinak küzdelme, ahol egy érzékeny művész léleknek nem sok keresnivalója lenne. De nem volt ám ez mindig így. A 20. század közepén ugyanis 1912 és 1948 között művészi versenyeket is rendeztek az olimpián. Ennek megfelelően olimpiai érmet kaptak például a világ legjobb építészei, várostervezői, irodalmárai, festői, szobrászai és zenészei is.
10 A nap és a tüsszögés.
A tudósok becslése szerint átlagosan minden 4. ember tüsszög az erős napfénytől. Ez egy 50%-os valószínűséggel örökölhető genetikai tulajdonság, melynek következtében a retina irritációja hirtelen tüsszentéssorozatot eredményez, amely általában 24 (vagy több) órás időintervallumonként ismétlődik.
11 A kutyák és a tépőzár.
Bármilyen meglepő is, a horgos és hurkos kötőelemek alkotta tépőzár találmánya bizony részben a kutyákhoz köthető. George de Mestral, svájci feltaláló ugyanis épp a kutyáját sétáltatta, amikor furdalni kezdte a kíváncsiság, hogy vajon miért tud olyan erősen beleakadni a bojtorján a kutyája bundájába. George nem sokat tétlenkedett, azonnal mikroszkóp alá vetette a kutyájáról származó szőrcsomót, majd teljesen ledöbbentette, amit látott.
Kiderült, hogy a bojtorján kampós végekben végződő tüskéi a felelősök. Innen jött neki az ötlet, hogy ezt az elvet talán a textiliparban is hasznosíthatná. Több éves kísérletezést követően végül benyújtotta a hozzá kapcsolódó szabadalmat, ezután pedig futótűzként indultak útnak a ma már teljesen természetesnek vett tépőzárak.
12 A vikingek és a marketing.
Erik Torvaldsson viking hajós volt, nem mellékesen pedig Grönland felfedezője. Ő volt az első ismert ember, aki alkalmazni kezdte a ma is jól bevált marketing trükköt – vagyis a megtévesztő névválasztást annak reményében, hogy a lehető legtöbb ember figyelmét sikerüljön vele felkelteni.
Erik épp ezért „zöld földnek”, vagyis Grönlandnak nevezte el az egyébként majdhogynem teljesen jég és hó borította szigetet. A trükk bevált: egy évvel később több tucat hajó követte őt az általa felfedezett szigetre, ahol saját társadalmat hoztak létre.
13 A hullámvasút és az Istenfélelem.
LaMarcus Adna Thompson a 19. század végén építette fel az akkori idők legnagyobb és a mai napig egyik legismertebbnek számító hullámvasútját, a new yorki Coney Island-en található Cyclone-t. Most jön azonban a csavar: LaMarcusnak ezzel egy fő célja volt – hogy elterelje a bűnös amerikai lakosok figyelmét, akik más alternatíva híján a kocsmákban (saloon-okban) és bordélyházakban keresték a szórakozást. A még tökéletesebb élmény végett festői tájakkal dekorálva (pl. Svájci Alpok) turbózta fel az összhatást, ezzel pedig útjára indítva a világ egyik legőrültebb és legnépszerűbb adrenalin növelő vidámparki játékát, a hullámvasutat.
