A testbeszéd, a gesztusok könnyen elárulják a hazug embert. De mi a helyzet a 21. század leggyakoribb kommunikációs formájával, a chat üzenetekkel, SMS-sel? Ott nem látjuk a másik arcát, testtartását. Vannak apró jelek, amelyekből rájöhetünk, hogy valaki igazat mond-e nekünk, vagy valamit eltitkol, és a képünkbe (képernyőnkbe) hazudik.
Persze ezt nem kell szentírásnak venni, és attól még, hogy valaki a lenti jellemzők valamelyikével él, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem mond neked igazat. De kiindulópontnak jó, ha úgy sejted, valaki nem őszinte veled!
Hosszú mondatok
A hazudozó sokszor abba bukik bele, hogy feltűnően próbálja meg leplezni és magyarázni a hazugságát. A Cornell Egyetem kutatása bizonyította, hogy a hazug válaszok hosszabbak, mint a ‘normális’ válaszok.
Bizonytalan szavak.
A hazudozó emberek hajlamosak feltételes és bizonytalanságot gerjesztő válaszokat adni, hiszen már a válasz adása pillanatában is tisztában vannak vele, hogy nem mondanak igazat és ezzel próbálják meg enyhíteni a későbbi esetleges számonkérés súlyosságát.
Önmagát ismétli.
Ismerős a mondás? „Ismételj egy hazugságot tízszer, százszor, ezerszer, és végül igazság lesz belőle.”
Késleltetett válasz.
Persze egy késői válasz még önmagában nem jelent okot a gyanakodásra, egy veszekedés vagy számonkérés közben azonban már felettébb gyanús a hirtelen szótlanság. Könnyen lehet, hogy a hazudozó kifogyott az észérvekből és azért szünetelteti a beszélgetést, hogy kitalálja, mi lehet a legcélravezetőbb hazugság.
Hosszú ideig gépel.
Ha a partner hosszú, sokáig írt szöveggel válaszol, az már önmagában is gyanús. Valószínűleg elemről-elemre építi fel a mondanivalóját és önmagát ellenőrizve szerkesztgeti a leírtakat, hogy a lehető legmeggyőzőbb legyen a hazugság.
Elterelés.
Egy tipikus módszer. A partner ilyenkor konkrétan nem hazudik nekünk, de igyekszik terelni a témát és időt nyerni, hogy esetleg sikerüljön korrigálni az elkövetett hibáit.
Bűntudatébresztés.
Sokan úgy próbálják meg leplezni a hazugságot, hogy bűntudatot keltenek bennünk, mintha mi lennénk a ‘gonosz’ az adott helyzetben.
Másik hibáztatása.
Hasonló módszer az előzőhöz, és szintén elég gyakran bevetik a hazug emberek. Szintén úgy próbálja meg elterelni magáról a gyanút, hogy egyfajta bűntudatot igyekszik ébreszteni az őt számonkérő személyben.
Kétértelmű, kifogásolható válaszok.
Ezzel a módszerrel a hazudozó gyakorlatilag megpróbál elébe menni a hazugságnak és kideríteni, hogy mit kockáztat azzal, ha elmondja az igazat.
Időhúzás.
Szó szerint vett hazugság nem történik, de a hazug ember arra játszik, hogy az őt számonkérő személy elfelejtse a problémát és végül békén hagyja őt.
Panaszkodás.
Emlékszel, amikor kamu betegséggel próbáltál meg lógni néhány napot az iskolából annak idején? Ez a módszer felnőtt korban is megmarad. A hazudozó fél empátiát próbál belőlünk kicsikarni, miközben egy célja van: csak hagyjuk már béékén őt.
