Akár kutyát, akár macskát tartunk, egy dologban biztosak lehetünk: hogy állandóan valami rosszban sántikálnak. (Ha van otthon mindkettőből, az néha tényleg az őrület szélére kergeti az embert.) Legtöbbször persze uralkodnak magukon, mert megtanulták, hogy ha a gazdi a közelben van, viselkedni kell (kivéve, ha étel van a közelben, akkor tényleg nem bírnak magukkal), viszont előfordul, hogy a gazdi nem figyel, és ilyenkor imádnak bepróbálkozni. Hát ha még egész nap távol van az ember, mert valakinek meg kell keresnie a kenyérre (állateledelre) valót! Abból is szép dolgok tudnak ám kisülni!
Összegyűjtöttünk néhány olyan alkalmat, amikor az állatok nem bírtak magukkal, és legyőzte őket a kíváncsiság vagy a mohóság. Az a fej, amit mindegyik vág, valami hihetetlen… 🙂
Nem értettem, hogyan került néha a cipőmbe egy rajzszög. Aztán megláttam, hogy mit művel a macskám…
Amikor másnak is fáj a foga a reggelidre 🙂
“Semmit sem bánok!”
Arra mentem be a szobába, hogy a kutyám megpróbál lopni anyám táskájából.
Szerintem nem ez volt az eredeti terv. :))
Már majdnem sikerült elérniük a legfelső fokot, ahol a macskakaját tárolom, de még időben meghiúsítottam az akciót…
Ez a bizonyító fotó meg fogja állni a helyét a bíróságon.
Vajon ki volt a tettes?
Épp rajtakaptam a cicát, ahogyan a fahéjas csigákat próbája becserkészni.
2010 óta a kerti papucsaim büszke tolvaja.
Az a fej :))))
Ember, ne közelíts. Ezek a virslik már az enyémek.
Miközben reggelizem, úgy csinál, mintha aludna, és egyre közelebb kúszik hozzám.Csak figyeld meg a bal szemét! 😀
Nem szabad feljönnie az ágyra, természetesen épp rajta aludt. Amikor bejöttem a szobába, azon nyomban legurult az ágyról és ilyen ártatlan szemekkel nézett rám, mintha mi sem történt volna.
Állandóan eltűntek a reggeli újságaim. Gondoltam, utána járok a dolognak, és elkapom a tolvajt…
“Ha visszamehetnék az időbe, újra megtenném!”
