A történelemben vannak olyan pillanatok, amik egyszer s mindenkorra megváltoztatták a világról, vagy az életről kialakult és szilárdnak hitt elképzeléseket.
Ilyen például, mikor Newton megpihent az alatt a bizonyos fa alatt, majd mikor egy lepottyanó alma a fejére esett, megszületett benne a gravitáció fogalma. Vagy, ott van Arisztotelész, aki az urbánus legenda szerint saját kádjában üldögélve fedezte fel a felhajtó erőt, aminek örömére kipattant a vízből és azt kiáltotta: „Heuréka!”.
Akár hiszünk a legendáknak, akár nem, az biztos, hogy olyan mérföldkövek ezek- akár elméleti, akár gyakorlati feledzésekről van szó, melyek nélkül a mai modern világunk elképzelhetetlen lenne.
Íme, 5 úttörő újítás, amik megváltoztatták az életünket!
1. Vasbeton
Mindenki tudja, hogy a beton egy nagyon kemény anyag, ám hátránya, hogy nagyon törékeny. Ezt a problémát próbálta meg kiküszöbölni, Joseph Monier francia kertész, aki az 1867-es párizsi világkiállításon mutatta be vasalt virágcserép- és egyéb növénytartó találmányát.
Depositphotos / Ninaras/wikipediaMonier a Tuilériák kertjében viselte a narancsfák gondját. Téli időszakban a növények, amiket cement tartályokban tartottak, mindig a meleg üvegházban voltak, de nyaranta kivitték őket a szabadba. A kertész megfigyelte, hogy mikor kikerültek a tartóik elrepedtek. Annak érdekében, hogy ezt elkerülje Monier kísérletezni kezdett, vashálókat rakott a beton tartályok öntőformájába. Ő volt az első, aki ily módon próbálta fokozni a beton stabilitását. Bejött. Manapság elvétve látni építkezéseket, melyek nem ezt a technológiát alkalmazzák.
2. Nobel-díj
Alfred Nobel amellett, hogy véletlenül feltalálta a dinamitot (a nitroglicerin kovaföldre ömlött), megalapította a létező legnagyobb tudomány elismerést, a Nobel-díjat.
Public Domain/wikipediaA történetig egészen 1888-ig kell visszamennünk, mikor is Nobel saját halálhíréről olvasott az újságban, ezzel a csöppet sem méltató címmel: „A halál kereskedője meghalt.”.
Egy sajnálatos keveredésről volt szó, ugyanis valójában Alfred testvére, Ludvig hunyt el. A legenda szerint Nobel nagyon szerette volna, ha róla nem ez a kép, és nem ez a megnevezés él majd az emberek emlékezetében, ezért úgy végrendelkezett, hogy vagyonának (akkor 9 millió dollár) kamataiból évről évre díjban és pénzjutalomban részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, és az irodalom legjobbjai illetve az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseket.
3. Biztonsági üveg
1903-ban, Edward Benedictus francia tudós éppen a laboratóriumában dolgozott, mikor egy magasan lévő polcra kellett nyújtózkodnia, hogy elérjen egy üveget. Ahogy azonban próbálta levenni, véletlenül leverte azt. Ahogy ránézett a lesett üvegre, meglepődve tapasztalta, hogy az nem millió apró darabkára tört. Megrepedt és betöredezett ugyan, de nagyjából megmaradt az eredeti formája. Kiderült, hogy az üvegben egy kis maradék cellulóz-nitrát volt, ami megszáradva megakadályozta, hogy az üveg ripityára törjön.
Akkoriban az autókban sima mezei üvegből készültek az ablakok és a szélvédők, amik egyáltalán nem jelentettek életbiztosítást, sem a sofőr, sem az utasok számára. Mikor Benedictus egy újságban pont egy autó balesetről olvasott, úgy döntött, hogy megpróbál kikísérletezni egy új típusú üveget. Nos, a tudós sikerrel járt, megalkotta az első biztonsági üveget, amely két réteg üvegből készült, melyek közé pedig egy cellulóz-nitrát réteg került. Hála neki, azóta sokkal biztonságosabb a közlekedés.
4. Röntgen
1895 novemberében Wilhelm Conrad Röntgen – miközben bütykölt a laboratóriumában – különös megfigyeléseket tett. November 8-án azt vette észre, hogy egy fotólemez, ami egy asztal alsó fiókjában, egy bőrtokban volt fekete csomagolópapírba csavarva, rejtélyes módon fényt kaphatott, mert egy kulcs képe jelent meg rajta. A helyiségben az egyetlen kulcs a kertkapué volt, ami ugyanennek az asztalnak a felső fiókjában hevert, több mint egy éve érintetlenül.
A jelenségért egy rejtélyes sugárzást tett felelőssé, mely áthatol fán, papíron, ruhán, sőt, a legtöbb fémen is, ez volt a röntgensugárzás. A tudós éjjel-nappal dolgozott, majd mintegy 20 perces expozíciós idővel elkészítette felvételét felesége kezéről. Felfedezéséért 1901-ben ő kapta meg az első fizikai Nobel-díjat.
5. Általános érzéstelenítés (anesztézia)
A múlt századokban az gyógyászatban csak a legvégsőbb esetekben folyamodtak műtétekhez, vagy talán még akkor sem. Hiszen az operáció hatalmas fájdalommal járt együtt, emellett pedig óriási volt a fertőzésveszély is.
Ám 1844-ben mindez megváltozott egy Horace Wells nevű fogorvosnak köszönhetően. Wells épp egy kémikus előadásán vett részt, mikor is egy ott tartózkodó férfi elájult a belélegzett dinitrogén-oxidtól. Ez idő alatt a férfi nem reagált a környezetére és fájdalmat sem érzett, noha megütötte magát. Mikor magához tért jól volt. Másnap Wells maga is dinitrogén-oxidot lélegzett be – szándékosan persze – és rávette egy kollégáját, hogy ezt követően húzza ki a fogát. Felfedezésének köszönhetően a legtöbb orvosi beavatkozás ma már fájdalommentes.
