Németh a GDP 3 százalékát költené a hadseregre.
“– Most, hogy belegondolok, a paprikás krumpli nem lenne rossz választás, csettegős nokedlivel, füstölt nyelvvel, kolbásszal és almapaprikával.
– Ez azért nem valami katonás étrend.
– Dehogynem! Mindegyik étel, amelyet eddig főztem, gulyáságyúban is elkészíthető, úgyhogy a katonák gyakorlaton is tudják fogyasztani. Nem beszélve a tápértékéről!
– Ha már katonák…”
Az átvezetés után aztán kiderült, mit szeretne kezdeni a kormány a honvédséggel:
- Legyen elég és kiválóan képzett, hazaszerető katona, történjen meg haderő, és a katonai műszaki-technikai feltételek fejlesztése.
- Folytatódik a légierő fejlesztése: a helikopterek és repülőgépek beszerzésére harmincmilliárd forint áll rendelkezésre.
- Kiemelten fontos lesz a fegyver- és lőszergyártás.
Arról is beszélt Németh, hogy míg a NATO a tagállamaitól azt követeli meg, hogy a GDP-jük 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra,
MAGYARORSZÁG CÉLJA NEM CSUPÁN ENNYI, HANEM AZ, HOGY A TÉRSÉG LEGERŐSEBB HADSEREGÉVEL RENDELKEZZÜNK ERKÖLCSI, SZELLEMI, FIZIKAI FELKÉSZÜLTSÉGET TEKINTVE EGYARÁNT.
Ehhez viszont, ha kell, akár a GDP három százalékát is biztosítjuk. Nemzeti érdek, hogy erős, honvédő hadseregünk legyen, hazaszerető, fiatal tisztekkel, tábornokokkal. Ez a garanciája Magyarország függetlenségének és a magyar nemzet biztonságának.”
A kötelező sorkatonaságról Németh azt mondta: biztosan nem állítják vissza.
“A HONVÉDSÉG TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK FONTOS MUTATÓJA, HOGY HÁNYAN AKARNAK KATONÁNAK ÁLLNI. A MI ÁLLÁSPONTUNK AZ, HOGY HA VALAKI FEGYVERESEN SZERETNÉ A HAZÁJÁT SZOLGÁLNI, AKKOR ARRA LEGYEN LEHETŐSÉGE. (…)MOSTANRA ELJUTOTTUNK ODA, HOGY A 2010-ES SIRALMAS, TIZENHÉT FŐS TARTALÉKOS HADERŐ LÉTSZÁMA HATEZER-HÉTSZÁZRA NŐTT.”