Belföld, Hírek

Virológusok: bármilyen vakcina sokszorosan jobb, mint a betegség

Minél többet tudunk a koronavírus-fertőzésről és annak hosszú távú szövődményeiről, annál egyértelműbb, hogy gyakorlatilag bármilyen vakcina jobb, mint a betegség maga – ebben minden egyes megkérdezett virológus szakértő egyetértett a KOVIDők által szervezett Facebook-beszélgetésen. Dr. Rusvai Miklós elmondta: a 200 éve létező védőoltásoknak köszönhető, hogy a Föld népessége ennyire megnőtt, mert a gyermekhalandóság drámaian lecsökkent. „Érdekes, hogy a korona a gyerekeket nagyrészt békén hagyja, mintha vissza akarná állítani a darwini szelekciót. Ahhoz azonban, hogy a jóléti társadalmat vissza lehessen állítani, szükség van a vakcinára.” A szakértő azt is megjegyezte, hogy 20 éves korunkig mintegy 12 vakcinát kapunk, ez teszi lehetővé, hogy azt a nyugodt és biztonságos életet éljük, amit megszoktunk.

 




 

Dr. Duda Ernő virológus professzor arra is figyelmeztetett: bár a betegség a gyerekeknél jellemzően tünetmentes, egyre több az olyan eset, amikor úgynevezett Kawasaki-szerű érgyulladásos betegséggel kerülnek utána kórházba, mert a fiataloknál ez is egy lehetséges szövődmény. A koronavírussal kapcsolatban pedig ezt fontos megérteni: nagyon keveset tudunk róla még mindig, de úgy tűnik, hogy a hosszú COVID, azaz a fertőzés utáni szövődmények, elég gyakori jelenség. „Azok, akik enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, később szív-, vese- és központi idegrendszeri problémákkal is küzdenek” – mondta a szakember.

„Lehet, hogy nem látszik, de szerencsénk van, hogy pont egy koronavírus okozott járványt, hiszen ezt a fajta patogént már ismerjük, így gyorsan fel lehetett térképezni. De kiderül, hogy mégse ismerjük annyira, nem látni még a végét, egyre inkább úgy tűnik, hogy a poszt-COVID tünetek elterjedtek” – mondta Kemenesi Gábor.

Okoz-e bajt az elölt vírus?

A beszélgetés egyik fő témája az volt, hogy vajon melyik vakcina az, amelyet egy virológus leginkább ajánlana – a vélemények pedig igencsak megoszlanak. Duda Ernő például egy kicsit fázik a teljes, de elölt vírust tartalmazó kínai oltóanyagtól (minden, amit a Sinopharm vakcinájáról érdemes tudni, ebben a cikkben), de a vektorvakcinákra is érkeztek kritikák.

„Ez a vírus abból a szempontból egy igazán professzionális gonosztevő, hogy három olyan gént hordoz, amelyekkel képesek az embernek a vírusspecifikus első immunreakcióját kikapcsolni. Ezt interferon reakciónak nevezik, a megtámadott sejtek SOS reakciójeleket adnak, amelyek következtében a többi sejt ki tud alakítani egy vírusrezisztens állapotot. A vírus ezt a reakciót képes teljesen kikapcsolni, ennek következtében akinek a szervezetében sikerrel jár, azoknál akadálytalanul tud szaporodni addig, amíg az elpusztított sejtekből kiszabaduló rengeteg veszélyanyag miatt az immunrendszer nem kezd el kétségbeesetten reagálni” – fejtette ki a virológus. „A másik gonosz dolog a vírus részéről az az, hogy rengeteg olyan molekuláris mintázatot hordoz, amelyek megegyeznek az ember szervezetében az agyban, a szívben, a testben több helyen megtalálható legkülönbözőbb sejttípusok felszínével. Emiatt a vírust az immunrendszer sokáig nem veszi észre, mert saját mintázatokat lát a felszínén. De

ha a veszélymolekulák jelenléte miatt mégis kialakul egy immunválasz, az a saját sejtek pusztításához is hozzájárulhat.

Ebből nyilvánvaló, hogy ebből a vírusból minél kevesebb van benne a vakcinában, annál biztosabb, hogy annak nem lesznek ilyen hatásai. Az én meglátásom szerint az a vakcina a legjobb, ami a vírus Achilles-sarkát jelentő fehérjének minél kisebb darabját hordozza, vagy pedig ennek a genetikai kódját.” Ez a vektorvakcinákra (Szputnyik V, AstraZeneca), illetve a messenger RNS-sel dolgozó oltóanyagokra (Pfizer és BioNTech, illetve Moderna) utal.

 

 

MARJAI JÁNOS / 24.HU

 

 

Kemenesi Gábor szerint azonban kicsit árnyaltabban érdemes vizsgálni a képet: mivel a Sinopharm vakcinája nem aktív vírust tartalmaz, hanem tulajdonképpen annak csak egy fehérjelenyomatát, egy vázát, a nem kifejeződő génekről nem érdemes beszélni, főleg úgy, hogy ezek azok, amelyek immunmodulációt végeznek. „Az való igaz, hogy a tüskefehérjére termelődik a legtöbb neutralizáló antitest, de minden vírusra igaz, hogy termelődnek nem neutralizáló antitestek is a különböző epitópokra. Egy sor vírus van például, ami diabetogén, vagyis cukorbetegséget okozhat. Annak, hogy a kínai vakcinánál ilyesféle probléma lenne, nem látom kockázatát. Ráadásul ezt az elölt kórokozót is eldolgozza a szervezetünk. Az adjuváns pedig, amit alkalmaznak vele, évtizedek óta a piacon van, és biztonságosnak minősül.”

Nem mindegy, milyen a vektor a vakcinánál

A vektorvakcinákkal, vagyis a jelenleg piacon lévő Szputnyik V-vel és az AstraZeneca oltásával kapcsolatban is akadnak fenntartások, de ezúttal is inkább csak hatékonyság, mint biztonságosság terén. Rusvai Miklós például kifejtette, hogy az emberi adenovírussal dolgozó vakcinák (mint amilyen a Szputnyik V is) azért lehetnek becsapósak, mert az Európai Unióban, és a magyar lakosságban is gyakori mindkét vektorvírus, amelynek segítségével a koronavírus egy darabját beviszik a szervezetbe. Ha azonban a szervezet reagál, mert már ismeri magát a hordozó vírust, akkor azelőtt megsemmisítheti, hogy az elvihetné a kijelölt helyre a védőoltás célpatogénjének darabját. „Ezért azt mondják, hogy az orosz vakcina hatékonyságából itthon nagyjából tíz százalékot le kell vonni, de még így is jó hatékonyságúnak bizonyul” – mondta.

Az AstraZeneca vakcinájában csimpánz adenovírus van, ezzel nagyon kevés európai ember találkozott már. Dr. Tóth Sándor ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az orosz vakcinában pontosan azért használnak két vektort, mert kicsi az esélye, hogy valaki mindegyikkel találkozott már élete során.

Ha azonban olyan mutáció érkezik, ami miatt új vakcinát kell fejleszteni, másik vektorvírust is keresni kell hozzá.

Ami a mellékhatásokat illeti, a vakcinák esetében inkább nemkívánt oltási reakciókról beszélhetünk. Dr. Tóth Sándor elmondta, hogy ezek közül gyakorlatilag csak egy köthető a vakcinához magához: amikor az oltóanyagra érkezik nemkívánt reakció, mindegyik másik inkább a körülményekre, vagy az immunrendszer helyes működésére utal. Ilyen például az izomfájdalom vagy a bőrpír, a fejfájás, a láz – ez mind az immunrendszer működésének a hatása, akkor lenne gond, ha nem jelentkezne ilyen.

„Az átlagembernek nem általános az immunizálás, ritka, ha gyermekkor után kapunk vakcinát” – mondta Rusvai Miklós. „Nem vagyunk hozzászokva. De ha össze kellene foglalnom, azt mondanám: kicsit fájni fog, de megéri.”

 

 

 

 

forrás: 24.hu



►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?