Hírek

Eddig alig 4 és félezer tesztet végeztek Magyarországon, pedig Dél-Koreán ez segített

A New York Times utánajárt, hogyan fékezték meg a járványt ott, ahol ez már sikerült. Azt találták, hogy a korai fázisban a tesztek számának fontos szerepe van.

 

 

 

 




Amíg újságírókat is beengedtek az Operatív Törzs tájékoztatóira, szinte nem volt olyan nap, hogy ne tették volna fel a kérdést: miért végeznek ennyire kevés tesztet Magyarországon a potenciális betegeken. Egyre-másra jelentek meg történetek a sajtóban arról, hogy még olyanokat sem teszteltek le, akik közvetlen kapcsolatba kerülhettek egy-egy fertőzöttel, legyen szó iskolás gyerekekről vagy kórházi dolgozókról. Azoknak, akik influenzás tüneteket észleltek magukon, és azt szerették volna megtudni, vajon koronavírussal vagy sima influenzával fertőződtek meg, esélyük sem volt arra, hogy ezt kiderítsék.

“A koronavírus-járvány terjedését a higiénés rendszabályok betartása lassíthatja, nem pedig a vírustesztek” – mondta a bírálatokra Müller Cecília tisztifőorvos, aki egyben azt is állította, hogy minden indokolt esetben elvégezték a laboratóriumi vizsgálatokat.

És hogy mit mutatnak a számok?

Mostanáig Magyarországon még 4,5 ezer tesztnél sem tartunk, miközben Szlovéniában majdnem 10 ezer, Csehországban 12 ezer, Ausztriában pedig 15 ezer vizsgálatot végeztek el.

Pedig a New York Times szerint a tesztelések számának fontos szerepe van a járvány elleni küzdelemben, főként a korai szakaszban.

Ennek az az oka, hogy a koronavírus terjedésében kulcsszerepet játszanak azok, akiknek enyhe tüneteik vannak, vagy akiknek semmilyen tünetük nincs, tehát akik nem is tudják magukról, hogy fertőzöttek.

Columbia Egyetem kutatói szerint Vuhanban például a koronavírusfertőzések 86 százalékáról nem is tudtak a január 23-i karantén elrendelése előtt. A helyzet akkor változott meg, amikor utazási tilalmat vezettek be, otthoni karantént rendeltek el és tömegesen kezdtek el gyorsteszteket alkalmazni. Csak februárban 300 ezer tesztet végeztek el.

A New York Times azt írja, a világ orvoskutatói hiába kapták meg kínai kollégáiktól már január elején az új koronavírus genetikai kódját, a kidolgozott tesztek szétterítése, alkalmazása nem egyforma sebességgel történt.

A lap szerint azok az országok, amelyek széles körben teszteltek, el tudták szigetelni a fertőzötteket, és képesek voltak megelőzni vagy lassítani az új fertőzéseket. A korai és széleskörű tesztelés nélkül azonban az egészségügyi illetékesek és a politikusok csak vakrepülésre képesek.

„Nem lehet tüzet oltani bekötött szemmel” – mondta erről Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

A New York Times többek közt Dél-Korea példáját hozza fel.

 

 

 




 

 

 

 

Az ország közel 600 tesztklinikát nyitott meg, amelyekben több mint negyedmillió embert teszteltek – többet, mint bármely országban, amely közzétett ezzel kapcsolatos adatokat.

A 2,5 milliós Tegu városában sikerült is nagyrészt megfékezni a járványt. A legtöbb helyi eset a Sincseondzsi Jézus Egyháza szektához kötődött, amelynek tagjai nem voltak hajlandók tesztelni magukat.

Igaz, Dél-Korea olyan intézkedéseket is bevezetett, amelyek Európában talán ellenállásba ütköznének. A kormány egy applikációval figyelte, hogy a karanténba került emberek valóban ott maradnak-e. A rendőrség biztonsági kamerák felvételeit, telefon- és hitelkártya-adatokat is felhasznált arra, hogy nyomon kövesse az új betegeket és azonosítsa a potenciális kontaktokat.

Európa sok országa és az Egyesült Államok másképp reagált. A New York Times szerint a kritikus első időszakban késlekedve, vagy pedig egyáltalán nem teszteltek. Így történt, hogy a koronavírus megbénította a nagyvárosokat és a gazdaságokat, miközben a politikai vezetők kapkodni kezdtek, és a legtöbb helyen végül szélesebb körben bevezették a tesztelést.

A szakértők szerint azonban ezzel legalább egy hónapot késtek.

Franciaországban például január végén még nem akarták bevezetni a veszélyhelyzetet, mert nem gondolták, hogy a járvány lesz annyira komoly, mint a 2009-es H1N1-influenza. Azután kénytelenek voltak változtatni az álláspontjukon. Már ötszáz felett van a halottak száma, és a múlt hétig 35-40 ezer embert teszteltek le. De most is csak a komoly esetekre koncentrálnak, mert a laborok kapacitása napi 1200-2500 teszt.

Olaszországban kezdetben az északi tartományok hatóságai széles körben végeztek teszteket, hogy nyomon kövessék a betegek kontaktjait. A római kormány azonban úgy vélte, hogy nincsen szükség azoknak a tesztelésére, akik nem mutatják a betegség tüneteit. Innentől kezdve csak az utóbbiakat tesztelték, és amíg a politikusok és a tudósok vitatkoztak, a járvány elszabadult. Hiába teszteltek le azóta 148 ezer embert, mostanáig majdnem 5 ezren haltak meg, és az áldozatok napi száma egyre tovább emelkedik.

Németországban, ahol az első elfogadott tesztet kifejlesztették, és a kormány több biotechnológiai céggel is szerződést kötött tesztek készítésére, már 160 ezer vizsgálatnál tartanak – írja a Euornews. Autós vizsgálati pontokat is felállítottak

180 fokos fordulatot vettek a britek is, de úgy tűnik, már későn. Boris Johnson kormánya kezdetben a “nyájimmunitás” elméletére alapozott. Úgy gondolták, ha a lakosság nagy része megfertőződik, miközben az igazán veszélyeztetteket megpróbálják megvédeni, akkor olyan immunitás alakul ki a népességben, amely azután mindenkit véd. Így csak minimális korlátozó intézkedéseket vezettek be, és 50 ezer tesztet végeztek el. Csakhogy a hét elején az Imperial College által közzétett tanulmány megállapította, a kabinet súlyos alábecsülte a járvány horderejét. Azóta bezárták az iskolákat, a kocsmákat, a szórakozóhelyeket, és Boris Johnson bejelentette a parlamentben, hogy napi 25 ezer tesztet fognak végrehajtani az országban.

Az oxfordi központú Our World Data szerint eddigi legtöbb tesztet eddig Dél-Koreában, Olaszországban, Németországban, Oroszországban, Ausztráliában és az Egyesült Arab Emírségekben végezték el.

 

 

 




 

 

 

 

Máshol, Magyarországhoz hasonlóan úgy gondolták, hogy a széleskörű tesztelésnek nem lenne értelme, vagy csak pánikot keltene.

A spanyolok nem hozzák nyilvánosságra az elvégzett tesztek számát. A finn egészségügyi vezetés pénteken közölte, hogy csakis a sebezhető csoportokat és az egészségügyi dolgozókat szűrik, mert úgy ítélik meg: az enyhe tüneteket mutató emberek tesztelése az egészségügyi források pazarlása lenne. India is elutasította a tömeges tesztelést, azzal az indokkal, hogy az eddiginél is nagyobb pánik törne ki a lakosság körében.

Afrikában, ahol eddig a regisztált fertőzések száma még nem érte el a 750-et, kezdetben csak két laboratórium működött, Szenegálban és Dél-Afrikában. Azóta már 45 központ jött létre a WHO-nak és a kontinens egészségügyi szervezeteinek köszönhetően, és Jack Ma kínai milliárdos 20 ezer tesztet ajánlott fel az afrikai országoknak.

Amikor január végén a vírus megérkezett az Egyesült Államokba, Donald Trump elnök heteken át megpróbálta a járványveszélyt jelentéktelen problémának feltüntetni. Azóta nagyot fordult a világ, már 200 halott van, az embereket arra kérik, maradjanak otthon, Kaliforniában 40 millió ember került karanténba, New York-ban gyakorlatilag megállt az élet, mégis csak 50 ezer tesztnél tartanak. Most azt tervezik, gyorsítanak.

Változóban van a magyar gyakorlat is.

Március 16-ig csak akkor végezték el a tesztet, ha valaki az előző két hétben járvánnyal sújtott területen járt, és magas lázzal, légszomjjal, köhögéssel, akut légúti fertőzéssel fordult orvoshoz. Vagy akkor, ha 15 percnél hosszabb ideig két méternél közelebb volt egy fertőzötthöz.

Március 16-a óta viszont akkor is elvégezhető a teszt, ha valaki akut légúti fertőzéssel, lázzal kerül kórházba, függetlenül atttól, hogy járt-e külföldön.

Emiatt ténylegesen is megugrott a tesztelések száma, a koronavirus.gov.hu adatai szerint szombatról vasárnapra, egy nap alatt majdnem ezerrel nőtt az akkreditált laboratóriumokban elvégzett mintavételek száma.

Kérdés, nem késtek-e el a magyar hatóságok a protokol módosításával, és ténylegesen most hányan lehetnek Magyarországon olyanok, akik úgy terjesztik a vírust, hogy nem is tudják, ők maguk betegek.

 

 

 

 

 

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu



►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?