Tényleges megválasztása azonban komoly akadályokba is ütközhet. A formális folyamat szerint a döntést ugyan az ENSZ Közgyűlése hozza meg, de oda kizárólag a 15 fős Biztonsági Tanács ajánlásával juthat el egyetlen név. Az elfogadáshoz legalább kilenc tag támogatása szükséges, miközben az öt állandó tag egyike sem élhet vétójoggal. Egy amerikai tisztviselő a Wall Street Journalnak úgy kalkulált, hogy a Biztonsági Tanács 15 tagjából 8 szavazat „kényelmesen” meglenne Orbánnak, de a 10 voks elérése is teljesen reális.
Az európai uniós intézményekkel folytatott korábbi viták és az orosz kapcsolatok miatt a brit és a francia fél ellenállása a diplomáciai források szerint komoly kockázatot jelent.
A pozícióért folyó küzdelem ráadásul a végéhez közeledik, mivel António Guterres jelenlegi főtitkár mandátuma december 31-én lejár. A hivatalos ENSZ-jelöltlista jelenleg nem tartalmazza Orbán Viktor nevét, a nyilvános meghallgatásokon pedig eddig a latin-amerikai női pályázók voltak a legaktívabbak.
A földrajzi rotáció elve alapján a nemzetközi diplomáciában régóta konszenzus van arról, hogy a 2026 végén leköszönő António Guterres utódjának Latin-Amerikából vagy a karibi térségből kellene érkeznie.
A hivatalos listán jelenleg olyan nevek szerepelnek, mint Rebeca Grynspan Costa Ricából, Ivonna A-Baki és Maria Fenranda Espinosa Ecuadorból, valamint Carolyn Rodrigues Birkett Guyanából.
A Biztonsági Tanács állandó tagjainak legutóbbi, október közepi próbavoksai alapján azonban az összes mostani vezető jelölt kapott elutasító szavazatot a vétójoggal rendelkező nagyhatalmaktól. Ez a diplomáciai patthelyzet nyithatna kaput olyan külső kompromisszumos vagy meglepetésszerű jelöltek előtt, mint Orbán Viktor vagy a napokban frissen benevezett emírségekbeli Lana Nusseibeh.
