Az új szabályozás értelmében az adóhatóság egyedi kockázatelemzési eljárásokat indít országgyűlési és európai parlamenti képviselők, kormánytagok és más politikai vezetők esetében. Az adóhatóság külső szervekkel és adatbázisokkal együttműködve végzi majd a vizsgálatokat, és az eredményeket záródokumentumban összegzi. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, az adóhatóságnak értesítenie kell a nyomozó hatóságokat.
Ezen túlmenően az adóhatóság negyedéves jelentésben publikálja azon személyek nevét, akiknél legalább ötmillió forint értékű adóhiányt állapítottak meg. A kockázatelemzést a megbízatás második évének végétől számított harminc napon belül el kell indítani.
A parlament 193 igen szavazattal módosította a pénzmosás megelőzésével és a zártkörű tőkealapok értékpapírtitkának eltörlésével kapcsolatos szabályokat. A jövőben ezen alapokat érintően a tényleges tulajdonosok adatait a hatóságok számára elérhetővé teszik. Továbbá a vagyonkezelő alapítványok működése során a tartós vagyonkezelési jogviszonyok haszonhúzóinak és irányítóinak adatait is fel kell tüntetni a tulajdonosi nyilvántartásban.
A módosítás előírja, hogy új pénzügyi termékek, üzleti gyakorlatok vagy technológiák bevezetése előtt kötelező pénzmosási kockázatvizsgálatot végezni, majd ennek megfelelő kockázatkezelési lépéseket tenni.
Az országgyűlés kedden elfogadta a környezet védelmének szabályait érintő törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a hazai környezeti hatásvizsgálatok folytatását a nemzetközi eljárásokkal párhuzamosan. Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: „Ha egy beruházás országhatáron átterjedő környezeti hatással jár, nemzetközi egyeztetés szükséges. Az érintett országok észrevételeit a környezetvédelmi hatóság köteles figyelembe venni.”
A módosítás szerint a nemzetközi egyeztetés időtartama alatt nem kell felfüggeszteni a hazai eljárásokat, csak a határidőt figyelembe véve kell lezárni azokat. A nemzetközi szakasz befejezését követően a hatóság harminc napot kap az észrevételek értékelésére.
Ugyancsak módosították a cégnyilvántartási, bírósági cégeljárási és végelszámolási törvényeket, hogy azok összhangba kerüljenek a közhiteles nyilvántartásokról szóló szabályokkal. Egy másik törvényváltoztatással a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének bevezetési határidejét 2027-ről 2029-re halasztották.
A parlament 139 igennel elfogadta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratát is, amely az MTVA átalakításával jött létre. Az új szervezet közszolgálati tevékenységeket fog végezni, miközben az MTI ismét önálló nemzeti hírügynökségként működik majd.
