És még az is megtörténhet, hogy Joe Biden a választáson megnyeri a győzelemhez szükséges elektori szavazatokat, de mégis Donald Trump lesz az elnök.
Az amerikai elnökválasztás jelenlegi állása szerint elképzelhető, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt a lehető legkevesebb, 270 elektori szavazattal nyer. A demokraták ekkor nem nyugodhatnak meg, ez ugyanis nem jelenti automatikusan azt, hogy Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az elektori rendszer sajátosságai miatt Donald Trumpnak ez esetben csak egy-két voksra lenne szüksége ahhoz, hogy elnök maradjon.
Hűtlen elektorok
A napokban folyamatosan úgy esik szó az elektori szavazatokról, mint amiket biztosan megszerez az adott államban győztes jelölt, figyelmen kívül hagyva, hogy az elektori szavazatokat emberek, az elektorok adják le, és hivatalosan ők döntenek arról, ki legyen az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai alkotmány és a szövetségi törvények pedig nem határozzák meg, hogy az elektoroknak kötelező követniük a nép akaratát, és csak arra a jelöltre adhatják le voksukat, aki megnyerte az államukban a választást.
A kérdés azért nem kap olyan nagy figyelmet, mert az elektorok szavazása a legtöbbször valóban inkább formalitás, ritkán szokott előfordulni, hogy ne tartsák tiszteletben a választók döntését. Az amerikai történelem során az elektorok több mint 99 százaléka a választási eredményeknek megfelelően szavazott, és amikor egy-egy elektor szembement a népakarattal, annak nem volt érdemi hatása a végeredményre.
2016-ban azonban ez megváltozott. Hillary Clinton 232 elektori szavazatot nyert a választáson, Donald Trump pedig 306-ot, a végeredmény azonban nem ez lett.
Hét elektor ugyanis nem arra a jelöltre adta le a szavazatát, akit az államában élő szavazók választottak: Hawaiin egy elektor Clinton helyett a demokrata előválasztáson alulmaradó Bernie Sanders-re szavazott, Washington államban négy elektor adta le Clinton helyett valaki másra a voksát, míg Texasban két elektor választott mást az államban győztes Donald Trump helyett.
Így a hivatalos végeredmény szerint Clinton 227 elektori szavazattal kapott ki, és Trump 304 elektori szavazattal győzött.
Az ilyen hűtlen elektorok akciói ellen is van azonban megoldás: törvénnyel kötelezni az elektorokat arra, hogy a választás győztesére adják le a voksukat. Jelenleg 33 államban van érvényben ilyen jogszabály, de csak 14 államban tekintik semmisnek egy renegát elektor szavazatát, és cserélik le őt valaki másra. 2016-ban három hűtlen elektor jutott erre a sorsra, Maine, Minnesota és Colorado államban.
Biden megnyeri a választást, mégis Trump marad az elnök?
A választás mostani állása szerint könnyen megtörténhet, hogy Biden éppen a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot szerzi meg a választáson, és ebben az esetben elég két hűtlen elektor, aki Biden helyett Trumpra szavaz, hogy a republikánus elnök hivatalban maradjon.
Sőt elég lehet egyetlen egy ilyen elektori szavazat is Trump győzelméhez. Akkor ugyanis holtverseny alakul ki: mindkét jelölt 269 szavazatot kap, és ekkor a képviselőháznak kell döntenie az elnök személyéről. Ami rossz hír a demokratáknak.
Bár a képviselőházban a demokraták vannak többségben, az elnökről úgy döntenek, hogy minden állami delegációnak egy szavazata van, és a győztesnek a voksok több mint felét kell megszereznie. Így viszont már a republikánusok vannak nyeregben, mert több államban vannak többségben a republikánusok, mint a demokraták. Így elvileg az is megtörténhet, hogy a képviselőház Trumpot választja elnöknek.
Megakadályozható?
Az alkotmánybíróság szerepét is ellátó amerikai legfelsőbb bíróság 2020 júniusában egyhangú döntéssel megerősítette: az államok kötelezhetik az elektorokat arra, hogy kövessék a nép akaratát, és a választás győztesére adják le voksukat. Emellett leválthatják őket, a szavazatukat megsemmisíthetik, valamint büntetést is kiszabhatnak a renegát elektorokra.
Azonban ez a döntés csak azokra az államokra vonatkozott, ahol érvényben vannak ilyen szabályok. Az NPR közszolgálati rádió akkori beszámolója szerint ugyanakkor a legfelsőbb bíróság döntése annyira egyértelmű és erős volt, hogy jogi szakértők szerint a kérdést szabályozó állami jogszabály hiányában is lehetőség van arra, hogy a hűtlen elektorok szavazatát semmisnek nyilvánítsák.
forrás: 24.hu
