Ötezer cég, főként kis- és középvállalkozások vettek részt a jegybank felmérésében, amelyből az is kiderült, hogy milyen hosszú kilábalásra számítanak a vállalkozások.
A koronavírus-járvány hatására a vállalatok fele az árbevétel legalább 30 százalékos csökkenését tapasztalta, és további jelentős csökkenésre számít. A munkavállalóik válság előtti létszámát pedig legfeljebb 2 hónapig látják fenntarthatónak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
- Az MNB online felmérésében közel 5000 vállalat vett részt, amelyek 98 százaléka kis- és középvállalkozás. A válaszokat március 26. és április 2. között vették fel.
- A kérdőív fókuszában a kereslet és árazás változásai, a gazdasági aktivitás lassulása, valamint a foglalkoztatás, a likviditási helyzet és a beruházási tervek álltak.
- A válaszadók kétharmada a szolgáltató szektorban működik.
- A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések.
Bevételcsökkenés
A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta, és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban.
A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt.
Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.
Beszállítói fennakadások
A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak. A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt.
A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.
Nem bírják sokáig tartani a válság előtti létszámot
A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de
A VÁLSÁG ELŐTTI LÉTSZÁMOT CSAK LEGFELJEBB 2 HÓNAPIG TARTJÁK FENNTARTHATÓNAK.
A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat:
- 46 százalékuk távmunkában,
- 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik.
De a tervek közt magas arányban jelenik meg
- a létszámcsökkentés (37 százalék)
- és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is.
A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.
Nehezen tudják fizetni a béreket és az adókat
A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát.
A KÉRDÉST MEGVÁLASZOLÓ VÁLLALATOK FELE LEGFELJEBB 1 HÓNAPIG KÉPES FENNTARTANI A FIZETŐKÉPESSÉGÉT, HA NINCS ÁRBEVÉTELE.
A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.
A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.
A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások ellentételezésére a Magyar Nemzeti Bank április 20-án NHP Hajrá néven többek között elindította a Növekedési Hitelprogram újabb konstrukcióját, amely a kkv-szektor számára nyújt kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a munkahelyek és termelési kapacitások megtartásához, illetve beruházásaik finanszírozásához.
Emellett a jegybank kezdeményezte az idei törlesztésekre vonatkozó moratóriumot, valamint az NHP-ban eddig felvett hitelek esetében rugalmasabb átütemezési lehetőséget tett lehetővé az adósok számára.
forrás: index.hu