Képzeld magad elé, hogy milyen arcot vághat egy első osztályos tanuló, amikor az első iskolanapon rádöbben, hogy ezt még legalább 12 évig kell majd csinálnia?! Vagy mondjuk gondoljunk bele, hogy milyen drámai történet lakozhat egy repülőtéren kukán hagyott gyönyörű virágcsokor mögött? Nem feltétlenül kell brazil szappanoperákat néznünk ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló drámai pillanatoknak lehessünk szemtanúi, a való élet olykor ugyanis még a legabszurdabb sorozatokat is felülmúlja.
1 Köztörvényes bűnöző.
2 Nem tudom, mit láthatott, de nem akarom látni.
3 ,,A lányom első napja az iskolában.”
4 ,,Én is tévé…én is.” (felirat: ~ „feladásra készen…”)
5 Férfiak a Valentin-nap sötét és rideg rengetegében.
6 ,,Körülvehettek, de meg nem törhettek.”
7 Egyetlen fotó, mégis mennyi dráma.
8 ,,20 éves vagyok és 155 cm. Még egyetlen nyilvános mosdó tükrében sem láttam magam soha életemben.”
9 Nevezzetek naivnak, de én hiszek neki.
10 Mi, magyarok szeretünk tő mondatokban kommunikálni.
11 Még a legjobb fiúkat is dobják néha.
12 ,,Egy 6 órás repülést idegeskedtem végig miatta…”
13 Ez a gumityúk épp úgy reagál a télre, mint én.
14 ,,Az egyetlen dolog, amit utálok a felmosásban…”
15 ,,És a család többi tagja meg van lepődve, hogy miért nem szeretem a macskákat.”
16 Egyértelmű üzenet.
17 ,,Nem tudom, hogy mit ír éppen a pasijának, de hogy nagy bajban van a srác, az egészen biztos.”
18 Amikor kinézel egy üres széket a bárban, de mielőtt odaérnél, elfoglalja valaki.
19 Egy másodperccel a totális katasztrófa előtt.
20 ,,Ez volt a pillanat, amikor éreztem, hogy ideje elindulni a vészkijárat felé.”
21 ,,És van, aki megkérdezi, hogy miért utálom a kollégáimat…”
