Tény, hogy környezetünkben élnek udvarias és bunkó férfiak is. Aki nem udvarias, az simán leül egy helyre, mert ő ért oda egy lépéssel hamarabb, vagy simán bemegy egy hölgy előtt az ajtón. Nem tudom hová tart ez a világ… Lehet, hogy az udvariasság már idejétmúlt dolog. Lehet, hogy azért nem udvariasak már a férfiak, mert egyenjogúság van?
A mi véleményünk azonban az, hogy egy igazán férfias férfi, udvarias kell legyen. Mi nők, elvárjuk a férfiaktól, hogy ha fizikailag erősebbek, akkor mentálisan is azok legyenek, és egy igazi férfi igazán megengedhetné magának azt a luxust, hogy egy nálanál gyengébbet előnyben részesítsen önmagával szemben.
Az udvariasság tehát az, amikor saját érdekeinket háttérbe szorítjuk, és mást részesítünk előnyben. Ehhez azonban erkölcsi nagyságra van szükség, de sokakban mára ez a dolog teljesen kihalt és ezt példával is illusztrálni szeretnénk! Íme 14 bunkó férfi, aki nem is nevezhető igazi férfinak:
A cikk végéhez érkezve szeretnénk adni néhány hasznos tanácsot, mert senki sem született bunkónak és senki sem mondta, hogy aki bunkó annak úgy is kell meghalnia.
A férfi udvariassága a következő dolgokban kellene megmutatkozzon: ha valaki köszön neki, akkor visszaköszön, védelmezze és segítse a nála gyengébb nemet (nőt és a gyerekeket), elsőnek menjen be egy vendéglátó egységbe, hogy a repülő szék őt találja el, lesegíti és felsegíti a hölgy kabátját, a hölgy alá segíti a széket, fizeti a fogyasztást, ő hívja oda a pincért, ha egy másik hölgy érkezik az asztalhoz, akkor feláll és átadja a helyét, kézfogáskor megvárja, hogy először a hölgy nyújtsa oda a kezét neki, kinyitja a hölgyek előtt az ajtót, átveszi a hölgy nehéz csomagját és ő cipeli helyette és sorolhatnánk.
