Hatalmas vagyonra tették rá a kezüket a hatóságok a Matolcsy-ügyben

Hatalmas összegeket érint a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül zajló büntetőeljárás. A korábban nyilvánosságra hozott nyomozati adatok szerint a hatóságok összesen 91,8 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le, illetve zároltak. Az ügy ismét reflektorfénybe került, miután 2026. október 21-én őrizetbe vették Matolcsy György korábbi jegybankelnököt.

A 91,8 milliárd forintos összegről még május 29-én számolt be a Nemzeti Nyomozó Iroda. A lefoglalt vagyonelemek között bankszámlákon tartott pénz, készpénz és értékpapírok egyaránt szerepelnek. A hatóságok tehát nem ekkora mennyiségű készpénzt találtak, hanem különböző pénzügyi eszközök feletti rendelkezést korlátoztak.

A vizsgálat méreteit jól érzékeltetik a nyomozás során feltárt adatok. Összesen 97 magánszemély, 36 gazdasági társaság és 11 magántőkealap pénzügyi kapcsolatait vizsgálták. Az egyik érintett vállalkozáshoz például 117 bankszámla tartozott, ami önmagában is mutatja, milyen szerteágazó pénzügyi hálózatot kellett feltérképezniük a nyomozóknak.

Az ügy október 21-én újabb fordulatot vett, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt. Vele együtt egy befektetési ügyletben közreműködő képviselőt és egy ügyvédet is őrizetbe vettek. A volt jegybankelnök a kihallgatásán nem tett vallomást.

A hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Matolcsy Ádám, a korábbi jegybankelnök fia, valamint Stofa György üzletember ellen is. A gyanúsítás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és más bűncselekményekkel kapcsolatos.

A történet középpontjában a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona áll. Az alapítványok több mint 266 milliárd forintot kaptak a jegybank árfolyamnyereségéből. A pénz kezelésében meghatározó szerepet töltött be az Optima Befektetési Zrt., az alapítványok későbbi összeolvadásával pedig létrejött a PADME Alapítvány.

Az ügyészségi gyanú egyik fontos eleme egy 2025. február 28-án megkötött értékpapír-kölcsönszerződés. Az ügyletre Matolcsy György jegybankelnöki megbízatásának utolsó előtti munkanapján került sor. A nyomozók szerint a megállapodás célja az lehetett, hogy bizonyos szereplők továbbra is befolyást gyakorolhassanak az alapítványi vagyon felett.

A szerződés egy olyan befektetési alapkezelő tulajdonosi ellenőrzését érintette, amely közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelt. Az ügyészség a feltételezett vagyoni hátrány pontos összegét egyelőre nem határozta meg, de álláspontja szerint az jelentősen meghaladhatja az 500 millió forintot.

A lefoglalt 91,8 milliárd forint sorsa egyelőre nem dőlt el. A zárolás nem jelenti automatikusan, hogy az érintett vagyonelemek véglegesen visszakerülnek a közvagyonba. Erről az eljárás későbbi szakaszában születhet döntés, ahogyan arról is, hogy pontosan mekkora vagyoni hátrány keletkezett.

A jegybanki alapítványok pénzügyeinek feltárásával parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozik. A nyomozás egyik legfontosabb kérdése továbbra is az, hogy mi történt a több száz milliárd forintos alapítványi vagyonnal, és abból végül mekkora összeg szerezhető vissza.