A kinevezése óta először adott átfogó interjút Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. Ebben többek közt arról beszélt, hogy szerinte nem lehetetlen az orosz gázról leválni, az év végéig pedig befejezik a Paks II.-projekt felülvizsgálatát. A rezsicsökkentésnél elsődlegesen abban gondolkodnak, hogyan lehetne csökkenteni az energia árát.
A közgazdászok által sokat kritizált, havi ötezer forintos dízeltámogatásról beszélt elsőként a Telexnek adott interjújában Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. Kapitány szerint fontos a differenciálás, ezért próbálták úgy belőni a kört, hogy azoknak adják, akik erre a leginkább rászorultak Úgy látja, sokkal jobban működik a város, ha kevesebb autó van a belvárosban, de ilyen intézkedéseket csak lassan lehet meglépni, és sok olyan része van az országnak, ahol tömegközlekedéssel jelenleg nehéz megoldani a mindennapokat.
Orosz gáz
A miniszter kitért az orosz gázfüggőségre is: szerinte nem abból adódik, hogy ne tudnánk különféle helyekről beszerezni a gázt, hiszen több irányból is jönnek csövek az országba, egyszerűen ez a konstrukció volt a leggazdaságosabb eddig. Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy mennyit csökkent a gázimportban való orosz kitettség az elmúlt hónapokban, de elmondta, ha minden úgy történik, ahogy számítani lehet rá, akkor más, nem orosz forrásokból is meg lesz oldva Magyarország gázellátása az EU által leválásra kitűzött jövő októberi céldátumra.
A kőolaj területén is vannak lehetőségek az Oroszországról való leválásra, itt a horvát partnert említette: a szomszédos országgal szerinte a kormányváltás után jobb a viszony, és elkezdték a tárgyalásokat az Adria-vezeték teljes kapacitáson való használatára.
Rezsicsökkentés
A rezsicsökkentésről Kapitány István úgy fogalmazott, elsődlegesen abban gondolkodnak, hogyan lehetne csökkenteni az energia árát. Úgy véli, fontos lesz, hogy legyenek energiatárolók, olcsó nap- és szélenergiához jusson Magyarország, csökkentse az importkitettségét, és akkor exportáljon, amikor magasabb áron tudja eladni, mindehhez pedig az európai uniós forrásokat is felhasználnák. Napenergiával szerinte már jól állunk, az ilyen erőművek kapacitásai „már 8 ezer megawatt felett teljesítenek”, ami jelentős hozzáadott érték a magyar energiaellátáshoz.
Tény, a hazai villamosenergia-mixben a napenergia aránya világszinten is számottevő, ugyanakkor ritka az, hogy a teljes kapacitását ki lehessen használni, hiszen éjjel például nem termel, és télen is alacsony a hatékonysága. Ugyanakkor naperőművek nélkül nyáron ennél is nagyobb lett volna az import.
Paks II
Egyúttal felülvizsgálják, hogy egyáltalán szükség van-e Paks II-re. Ezzel kapcsolatban írtunk róla, hogy a Duna alacsony vízállása megmutatta, milyen és mennyibe kerül, ha Paks nem termel – többletköltséget jelent, és a szakértő szerint nem az a valódi kérdés, mennyibe kerül, ha megépül, avagy szükség van-e rá, hanem az, hogy mennyibe kerül, ha nem épül meg. Ugyanis az atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot a teljes élettartamára nézve, ráadásul az alaperőművek, mint amilyen Paks II is lesz, nem konkurenciái a megújuló energiaforrásoknak.
A gazdasági miniszter ugyanakkor szükségesnek tartja a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítását, és azt is mondta, sokkal jobban fel kell készíteni az országot a klímaváltozásra. Viszont „a legjobb energia az, amit nem használunk el”, ezért fontos, hogy a házak energiahatékonyságán is tudjanak fejleszteni.
Vagyonadó
Végül a hazai cégek helyzetéről is szólt… Mostantól a cégek produktivitását kell segíteni, és azt kell elérni, hogy minél több kis- és középvállalat tudjon beszállítani a magyar értékláncba. A vagyonadót pedig (mint a parlament leggazdagabb képviselője és mint érintett) be fogja fizetni, egyfajta társadalmi hozzájárulásnak tekinti, mivel a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsa alacsony Magyarországon.
