A biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak adott interjút, amiben szóba került az NVVH és az elszámoltatás is. Szerinte a hivatal nevetségesen kevés pénzt kapott a kormánytól a feladatra, a NER korábbi vezetőinek cselekedetei pedig elárulják: egyáltalán nem tartanak a felelősségre vonástól.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu Della című gazdasági podcastjának vendége volt. A polgári titkosszolgálatok átszervezéséről, az orosz kapcsolatokról, és az elszámoltatás nehézségeiről beszélt Baka F. Zoltán műsorvezetőnek.
A szakértő a beszélgetés elején a polgári titkosszolgálatok egy részének Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter alá rendeléséről fejtette ki a véleményét.
A szakértő szerint a vészcsengő akkor szólal meg, ha egy ilyen koordináló szervezet belpolitikai indíttatású feladatokat kap, mint ahogy szerinte a Rogán Antal vezette minisztérium idején történt a civil szervezetek finanszírozásának vizsgálatakor. Úgy véli, szakmailag rendben van, ha a Ruff Bálint alá került szervezetek a stratégiai irányítással és válságkezeléssel foglalkoznak.
A kormányváltás utáni orosz reakciókról Tarjányi Péter azt mondta, a Kreml pragmatikus, és lényegében „ejtették Orbánt egy csuklómozdulattal”. Ugyanakkor az új magyar külpolitikai doktrínára érkező orosz bírálatokat komoly figyelmeztetésnek tartja. Szerinte a középszint, csak akkor beszélhet, ha a vezetés arra rábólint: „Magyarán ez nem a középszint, hanem az egész vezetés úgy gondolja, hogy Magyarország elfordult Oroszországtól” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Oroszország geopolitikai és energiapolitikai szempontból továbbra is megkerülhetetlen hatalom a térségben.
A beszélgetés második felében a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) került fókuszba. A szakértő három fő problémát lát: az idő múlását, a hivatal alulfinanszírozottságát és a szakértelem, illetve a csapatépítés hiányát. A hivatal rendelkezésére álló 2,5 milliárd forintos keretet 2027-ig „egyszerűen nevetségesnek” tartja a 30-60 ezer milliárdosra becsült feltárandó vagyonhoz képest. Szerinte ebből az összegből a működési költségeken túl nem futja a komoly, nemzetközi szakértőket is igénylő „projektköltségekre”.
Tarjányi Péter szerint a kormányzat hibázott, amikor a kormányváltás után nem élt a vagyonzárolás lehetőségével, ezzel rengeteg időt adva az érintetteknek. A NER kulcsfiguráinak reakciói szerinte árulkodóak.
„Én tudom, hogy a mentelmi jog különösen kétharmadnál nem nagy védelem, de idő. Felkészülési idő, amikor megtalálják valami konkrét gyanúval. Ez a fajta felkészülés, ez az időintervallum nem kicsit, hanem nagyon is biztosítva van a NER oligarchái számára.”
Végül a „maffiaállam” kifejezés használatáról is elmondta a véleményét. Szerinte ez kommunikációs sarkítás, noha elismeri, hogy voltak a rendszerben „maffia jellegű, tehát szervezett bűnözői” elemek. „Szerintem ez egy megfelelési állam volt” – fogalmazott. Úgy látja, a legnagyobb probléma az volt, hogy a rendszer sokszor nem konkrét bűncselekmények, hanem a megfelelési kényszer miatt szolgálta ki a NER-hez köthető köröket. Ezt egyfajta társadalmi betegségnek nevezte, aminek a gyógyítása szerinte évekbe, évtizedekbe telhet.
Teljes beszélgetés:
