A HVG által megszerzett, nem nyilvános kormánydöntés utasította a minisztereket a kifizetések felgyorsítására a választás előtt. A dokumentum az átadás-átvételre hivatkozva írta elő, hogy a kormány által vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítsék.
Miközben a Fidesz a kampányban még magabiztos győzelemről beszélt, a háttérben már a vereségre és a kormányzati átadás-átvételre készültek. Egy most megszerzett, nem nyilvános kormányhatározatból kiderül, hogy az Orbán-kormány tudatosan felgyorsította a közpénzek kifizetését a ciklus utolsó heteiben, hogy a hatalomváltásig a lehető legtöbb pénzt kiutalhassák.
A 2080/2026. számú, úgynevezett „kétezres” kormányhatározat létezésére és tartalmára a HVG derített fényt. Az ilyen, 2-essel kezdődő sorszámú döntések nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, így a kormány a nyilvánosság kizárásával tud utasításokat adni. A határozat a kormányzati átadás-átvételre hivatkozik, és részletesen meghatározza a teendőket.
A döntés minden miniszternek kiemelt prioritásként írta elő a kifizetések felgyorsítását, akár költségvetési átcsoportosítások árán is. Hogy a pénz ne lehessen akadály, egyúttal visszavonták azt a korábbi, szintén nem nyilvános határozatot is, amely éppen a kötelezettségvállalásokat korlátozta.
A most feltárt határozat logikáját támasztja alá egy másik, 2044/2026. számú nem nyilvános döntés is, amely a választások előtt 76 milliárd forinttal emelte meg a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat keretét, és előírta, hogy a szerződésmódosításnak március 31-ig hatályba kell lépnie.
Az ügy azért is figyelemre méltó, mert a háttérben zajló gyorsított kifizetések éles ellentétben állnak a kampányban hangoztatott győzelmi kommunikációval, és jelentősen megköthetik az új kormány pénzügyi mozgásterét.
A mostani eset nem egyedi, a kormányváltás előtti időszakban rendszerszinten születtek a nyilvánosság elől elzárt döntések. Egy korábbi adatigénylésből kiderült, hogy az Orbán-kormány összesen 107 nem nyilvános határozatot fogadott el a választások környékén. Ezek között voltak olyan nagy port kavart ügyek, mint a Brüsszelbe tervezett, több mint 7 milliárd forintos állami luxusétterem terve, vagy a Vitnyédre tervezett migránstáborról szóló, Magyar Péter által bemutatott dokumentum.
A hatalomváltás utáni helyzetet jól mutatja, hogy az új kabinet több területen is azonnali átvilágítást rendelt el a gyanús szerződések és pénzmozgások feltárására.
