Történelmi és dermesztő krízis kapujában áll Magyarország: a Duna drámai apadása miatt 44 év után először teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű, amit a hírek szerint vasárnap állítanak le teljesen. Miközben a kormányfő a legkritikusabb öt napra figyelmeztet, Paks városa már mobil melegítőkonténerekkel készül a teljes energiamegvonásra.

• A Duna drámai apadása miatt a Paksi Atomerőmű teljes leállása várható, amit vasárnap hajtanak végre
• Paks városa mobil melegítőkonténerekkel és bojlerekkel készül az energiamegvonásra, hogy biztosítsák a lakosság ellátását
• Országszerte több mint 200 településen vezettek be vízkorlátozást, szankciókkal a szabályszegőknek

Újabb videóban adott helyzetjelentést vasárnap délelőtt Magyar Péter miniszterelnök a kialakult energiaválságról. A kormányfő közölte: a szombati nap egyszerre hozott kedvező és kedvezőtlen fejleményeket az ország energiaellátásában.

Mint mondta, újra teljes kapacitással üzemel és termel a Dunamenti Erőmű, amely 380 megawattnyi kapacitással segíti a hazai villamosenergia-rendszert. Emellett a vállalatok, önkormányzatok és a lakosság összefogásának köszönhetően szombaton mintegy 500 megawattal alacsonyabb volt az áramfogyasztás a MAVIR előzetes becslésénél.

Ugyanakkor hajnalban 1:30-kor leállították a Paksi Atomerőmű negyedik blokkjának még működő turbinagenerátorát is, így az erőmű teljesítménye 240 megawattra csökkent. „Bekövetkezik az, amit sokan nem is tudtunk volna elképzelni, és amit az erőmű tervezői és üzemeltetői még az utóbbi években is kizártnak tartottak: a Duna soha nem látott, rekordalacsony vízszintje miatt ideiglenesen teljesen megszűnik Pakson az áramtermelés” – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a teljes leállás ellenére az atomerőmű biztonsága továbbra is garantált. Elmondása szerint a szükséges hűtővíz és a megfelelő számú szakember is rendelkezésre áll, a vízügyi dolgozók és az erőmű munkatársai közösen biztosítják majd a blokkok biztonságos hűtését.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a következő napokban tovább apadhat a Duna, ugyanakkor szerinte nem igazak azok az állítások, amelyek szerint Ausztria vagy Szlovákia visszatartaná a folyó vizét. A kormányfő kiemelte, hogy az ország összefogása már most érezhető eredményeket hozott. „Tegnap annyi energiafelhasználást sikerült megspórolni, amennyi egy paksi blokk kieső termelése.”

Ennek ellenére figyelmeztetett: „A legkritikusabb öt nap előtt állunk.” Arra kérte a lakosságot, hogy különösen a 17 és 22 óra közötti esti csúcsidőszakban takarékoskodjanak az árammal.

A helyzet a Tolna megyei várost érzékenyen érinti, hiszen a település távhő- és melegvíz-ellátása az erőműből származó hőenergiára épül.

Az önkormányzat ezért már megkezdte a felkészülést az esetleges leállásra. Az ATV információi szerint keddtől mobil melegítőkonténereket telepítenek a városban, amelyek szükség esetén segítenek fenntartani a lakosság melegvíz-ellátását. Az idősek otthonában az elmúlt hetekben bojlereket is felszereltek, hogy az ott élők ellátása akkor is biztosított legyen, ha az erőmű nem tudja tovább szolgáltatni a hőt.

A város polgármestere szerint minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a lakosság ellátása az esetleges leállás idején is zavartalan maradjon – írja az ATV.

Vízkorlátozás több száz településen

Már több mint 200 településen van érvényben vízkorlátozás Magyarországon, többek között Ecseren, Pécelen, Maglódon, Tabajdon, Mányon, Felcsúton, Etyeken, Vasztélypusztán és Alcsútdobozon. Az érintett településeken tilos az ivóvizet locsolásra, autómosásra és medencetöltésre használni.

A rendelkezést megsér­tőknek pénzbírság jár, melyet a település jegyzője szabhat ki.

A Budapest környéki agglomerációban a legrosszabb a helyzet – egyes településeken már péntek óta vízkorlátozás van érvényben. Kurdi Viktor, a Magyar Vízközmű Szövetség elnöke azt javasolja a lakosságnak, hogy takarékoskodjanak a vízhasználattal azokon a településeken is, ahol nincs vízkorlátozás.

Előbukkant a felrobbantott híd

Olyan alacsony a Duna vízállása, hogy újra láthatók a felrobbantott Ferenc József híd roncsai, ha a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől sétálunk be, és az első pillérnél lenézünk.

Fél évszázadot sem élt meg Budapest harmadik közúti hídja, a híres osztrák császárról és magyar királyról elnevezett Ferencz József híd, amelyet 1896-ban adtak át, és ötven évig sem állt. 1945 januárjában a Budapestről visszavonuló német csapatok utászai robbantották fel, hogy lassítsák a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulását.

Később a folyó aljára süllyedt roncsok egy részét a pesti oldalhoz közelebb kiemelték, míg a budai oldalhoz közelebbi fele a mai napig a meder mélyén pihen.

forrás