Fontos döntéseket hozott kedden az Országgyűlés rendkívüli ülésén. A képviselők egyebek mellett zöld utat adtak az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítéséhez, valamint felfüggesztették a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét.
Az Országgyűlés kedden 188 igen szavazattal elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megnyitja az utat az ügynökakták nyilvánosságra hozatala előtt. A június 23-án benyújtott előterjesztés értelmében egy 13 tagú bizottság vizsgálja felül a jelenleg még minősített dokumentumokat, hogy előkészítse azok nyilvánosságra hozatalát.
Magyar Péter már 2024-ben azt ígérte, hogy kormányváltás esetén nyilvánosságra hozzák a rendszerváltás után titokban maradt ügynökaktákat. Az ügyet az elmúlt években többször is napirendre tűzte a Lehet Más a Politika, azonban a parlamenti többség minden alkalommal elutasította a kezdeményezést.
A miniszterelnök az áprilisi választások után bejelentette, hogy még idén feloldják az ügynökakták és a hozzájuk kapcsolódó mágnesszalagok titkosítását, majd október 22-től kereshető formában nyilvánossá is teszik azokat.
Ugyanezen az ülésen a képviselők 135 igen és 11 nem szavazattal, 53 tartózkodás mellett elfogadták a Tisza Párt törvényjavaslatát is, amely a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről szól. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter június elején jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a rendszert, amely az elmúlt években számos szakmai kritikát kapott. Indoklása szerint a jelenlegi értékelési forma túlzott adminisztrációval jár, jelentős energiákat köt le, és nem biztosít érdemi, konstruktív szakmai visszajelzést.
A főváros sorsáról is döntöttek
A parlament emellett 135 igen és 1 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett hatályon kívül helyezte a fővárosnak szánt úgynevezett „segélyhitelről” szóló törvényt is. Az előterjesztést egyedül a fideszes Vitányi István nem támogatta.
A szóban forgó szabályozást még tavaly decemberben fogadták el: eszerint Budapest csak akkor vehetett volna fel hitelt az államtól, ha fizetésképtelenné válik, és emiatt nem tudja kifizetni a fővárosi cégek – például a BKK vagy a BKV – dolgozóinak bérét. A konstrukció azonban kedvezőtlen feltételeket tartalmazott, ezért Karácsony Gergely főpolgármester már akkor jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel. A főváros vezetése akkor úgy fogalmazott, a kormány „uzsorásként” viselkedik, mert szerintük hitel formájában adná vissza azt a pénzt, amelyet korábban elvont Budapesttől.
