Belföld, Hírek

Kitálalt az MTVA egykori riportere: A közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés

Balogh Krisztina egy Facebook-posztban írt arról, milyen utasításokat kaptak a riporteri értekezleteken, amelyeken a hírigazgató is részt vett. Azt is elárulta, hogy az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez is előre megmondták nekik Rogán Antal minisztériumából, hogy mit szabad mondaniuk és mit nem.


Balogh Krisztina, a közmédia egykori híradós riportere egy Facebook-posztban írt arról, miért hagyta ott a munkahelyét 2018-ban.

Felidézte, hogy 2016-ban, egy roma fiataloknak szóló ösztöndíjprogram keretében került a közmédiához. „Többen biztattak, hogy próbáljam meg, hiszen ez volt a gyerekkori álmom” – írta. Bár nehéz szívvel hagyta ott korábbi, a Református Egyház Cigánymissziójánál végzett kommunikációs munkáját, bizakodva tekintett a jövőbe. „Vidéki lányként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, nulla kapcsolati tőkével ez nekem óriási lehetőség volt.”

A híradóban kezdett dolgozni, amit az alapozásnak tekintett, és meg is szerette a hírírást. Miután gyakornokból alkalmazott lett, akkor kezdte átlátni a körülötte zajló folyamatokat.

Azt állítja, „a riporteri értekezleteken nem ötletek születtek, hanem előre eldöntött témákat osztottak ki. A politikai anyagokat csak a „megbízható” riporterek kapták.” Hozzáteszi, „a fontos eseményekről eleve tudni lehetett, ki fog tudósítani. Nem azért, mert ő volt a legfelkészültebb, ő azt hozta ki a riportból, ami az elvárás volt.”

Leírása szerint a hírigazgató, akit „Pitbull”-nak becéztek, maga is részt vett az értekezleteken és utasításokat adott.

„Sokszor lejött a szerkesztőségbe is, és a riporterrel együtt találták ki, hogyan kell felépíteni egy anyagot úgy, hogy abból ne tájékoztatás legyen, hanem karaktergyilkosság.”

A cél szerinte az volt, hogy „nevetségessé kellett tenni az ellenzéki politikusokat, úgy kellett őket ábrázolni, mintha önmaguk paródiája lennének, és alkalmatlanok arra a feladatra, amit csinálnak.” Felidézett egy személyes esetet is, amikor elmosolyodott azon, hogyan keresgélik, melyik szó lenne a legalkalmasabb egy ilyen riportba. A hírigazgató ekkor megkérdezte tőle, hogy „mit vigyorog”.

„Azt válaszoltam: mosolyogni szép dolog. Főleg annak, aki őszintén, tiszta lelkiismerettel tud. Azt mondta, ne mosolyogjak, mert nem áll jól. Ez a mondat valahogy mindent elmondott számomra arról a helyről.”

Állítása szerint a közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés.

„Az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez előre megkapták a paneleket: milyen szavakat kell használni, mit szabad mondani, mit nem. Rogán Antal minisztériumából küldték ezeket.”

Azt is állítja, „volt egy utasítás, hogy mely kulcsszavakat használják a szerkesztők: migráns, Brüsszel, terrorizmus.”

Említ egy konkrét esetet, amikor arra kérték, keressen egy orvost, aki kamera előtt elmondja, hogy a migránsok veszélyesek, mert betegségeket terjesztenek. „Félelmet akartak kelteni. Mert ez volt a cél, nem az igazság leírása” – fogalmazott.

Úgy véli, ez a rendszer óriási károkat okozott az országban, mert félelemre nevelte az embereket, és lerombolta a bizalmat és az empátiát. „Én ezt mind láttam belülről. Ezért mondtam fel 2018 végén.” A döntését azzal indokolta, hogy egy ponton fontosabb lett a lelkiismerete, mint a gyerekkori álma. „Inkább otthagytam azt, amire kislányként vágytam, mint hogy asszisztáljak ahhoz, ami emberek fejében, szívében és egy egész ország lelkében rombol” – írta.

Bár a döntés nem volt könnyű, ma már élete egyik legtisztább döntéseként tekint rá. A történtek óta még erősebben hisz abban, hogy az újságírásnak van értelme, de csak akkor, ha az embereket szolgálja, nem pedig egy rendszert. Posztjában hozzáteszi, hogy nem most beszél először ezekről a tapasztalatairól, utalva egy 2019-es interjújára és egy 2022-es dokumentumfilmre. „Csak akkor kevesen hallották meg” – tette hozzá végül.

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?