Egy friss elemzés szerint egy új kormány kétharmaddal azonnal visszavehetné a KEKVA-alapítványokba és magántőkealapokba kiszervezett vagyont. A javaslatcsomag alapján csak a magántőkealapoknál 2067 milliárd forintnyi állami pénz felett szerezhetnék vissza a kontrollt.
Ötezermilliárd forint, négy gyors lépés, egy politikai időablak: egy friss elemzés szerint a Tisza-kormány kétharmados többséggel lényegében azonnal visszaveheti a NER-közeli struktúrákhoz került vagyon és pénzáramok jelentős részét. A javaslatcsomag nem egy egyszerű politikai ígéret, hanem egy konkrét, jogi és pénzügyi forgatókönyv a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a magántőkealapok, az MBH Bank és a Városi Civil Alap ügyében – írja a Válasz Online pénteki elemzése.
Az elszámoltatás a választások után a politikai közbeszéd központi témájává vált, a közvagyon, a nagy magánvagyonok és a pártfinanszírozás közti határok kérdőjeleződnek meg. Tordai Csaba alkotmányjogász szerint ha egy új kormány nem vágja el azonnal a NER-elit gazdasági erőforrásait, akkor azok olyan mértékben szilárdulnak meg újra, ami hatalmas problémát okozhat.
„Olyan mértékben fognak ezek újraszilárdulni, ami sokkal nagyobb hatalmi problémát okoz az új kormányzatnak, mint egy közjogi tisztséget viselő taláros jogászprofesszor” – véli az alkotmányjogász.
Ebbe a vitába illeszkedik a Tisza Párt által felvetett 1 százalékos vagyonadó ötlete, amely megosztotta a leggazdagabb magyar üzletembereket is. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök ezzel szemben egy interjúban úgy fogalmazott: „Soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel kapcsolatos propagandát cáfolok.”
Az egyik legfontosabb javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) 2021-től kiszervezett, becslések szerint 2-3 ezer milliárd forintnyi vagyon visszaszerzésére vonatkozik. Ide kerültek többek között jelentős Mol- és Richter-részvénycsomagok, valamint ingatlanok és kulturális intézmények.
A Fidesz választási vereségét követően a párt kampányfőnöke, Orbán Balázs, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) vezető alapítvány kuratóriumi elnöke is, elismerte a stratégiai hibákat és a párt megújulását sürgette. A javaslat szerint kétharmados többséggel az állam bármikor visszaveheti az alapítói jogokat, ami lehetővé tenné a kuratóriumok lecserélését. Egy másik opció a KEKVA-törvény hatályon kívül helyezése, amivel a vagyon automatikusan visszaszállna az államra. A lépés megoldaná az alapítványi egyetemeket sújtó Erasmus- és Horizon-tilalmat is.
Az ügy aktualitását jelzi, hogy a Magyar Péter és Hernádi Zsolt Mol-vezér találkozója után kiderült, „a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”, ami közvetlenül érintheti az MCC-hez áramló pénzek sorsát.
A második pont a magántőkealapokba kihelyezett állami pénzek visszavétele. A Nemzeti Tőkeholding adatai szerint az állam mintegy 2067 milliárd forint kötelezettséget vállalt ilyen alapokban, amelyek jelentős része NER-közeli körökhöz köthető.
A hivatalos közlés szerint „a belföldi tőkealapok vonatkozásában ez összesen 2816 milliárd forint jegyzett tőkét jelent, amelyből az állami kötelezettségvállalás mértéke mintegy 2067 milliárd forint”.
Mivel ez a tőke állami maradt, a javaslat szerint az új kormányzat kötelezően átvehetné az irányítást minden olyan alap felett, ahol meghatározó az állami pénz. Ezzel az állam közvetlen szereplőként jelenhetne meg a Tiborcz István, Jászai Gellért vagy Mészáros Lőrinc érdekeltségei mögötti tulajdonosi láncokban.
A harmadik javaslat az MBH Bankot célozza. Az elemzés szerint az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank fúziójából létrejött pénzintézetben az államot megillető 55 százalékos tulajdonrész hiánya körülbelül 350-400 milliárd forintos veszteséget jelent a közpénzeknek. Ezt a „hiányt” a szakértők szerint azonnali hatállyal vissza lehetne követelni a Mészáros-körtől pénzben vagy tulajdonrész formájában. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a bank több nagy NER-projekt, például a Blikket is kiadó Indamedia-csoport mögött áll finanszírozóként.
Végül a negyedik lépés a Városi Civil Alap ügyében javasol gyors fellépést. A Miniszterelnökség öt ütemben összesen 23,6 milliárd forintot osztott szét ezen a címen. Az elemzés szerint a kifizetések időzítése és a kedvezményezettek földrajzi eloszlása egyértelműen a Fidesz választókerületi elnökeinek érdekeit szolgálta. Mivel erre a fajta forráselosztásra nem született külön törvény, a javaslat szerint egy gyors feljelentéssel a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt lehetne eljárást indítani. Ez bár a pénzt valószínűleg nem hozná vissza, de a teljes pártállami hálózatot „kriminalizálhatná”.
