A vasútállomáson a férfi búcsúzik a nőtől egy fülledt nyári reggelen. A férfi még egyszer átöleli a nőt, aztán a nő beszáll a kocsiba.
A vonat lassan elindul — de a nő még egyszer kinéz a leengedett ablakon át:
A férfi utánakiabál:
– Remélem, nem csalsz meg a fürdőben!
A nő ráncolja a homlokát, odatartja a kezét a füléhez és így szól:
– Miii?
A férfi gyorsan újra próbálkozik, miközben a vonat gyorsul:
– Remélem, hű maradsz hozzám!
– Nem hallom! – kiált vissza a nő.
A férfi futni kezd a vonat mellett, hajtja a távolságot, lihegve próbálja még egyszer elkapni a hangját. Fut, fut — és a sietségben nekiszalad egy oszlopnak. Megáll, fájdalmasan felordítva, dühösen ordít vissza:
– Hogy Hajdúszoboszló összes pasija b***na meg téged, te süket **csa!
A nő az ablaknál elneveti magát, és a maga módján visszavág, ahogy csak tud:
– Meg is fog, te vak f**z!