A piacképes tudás megszerzésében és az elhelyezkedésben is segíti a 15-29 éves korosztályt egy hétfőtől elérhető állami támogatási program. A cégek bér-, az álláskereső és elhelyezkedő fiatalok pedig utazási és lakhatási támogatásra pályázhatnak.

Indul a fiatalokat támogató 200 milliárdos állami program – számolt be a Haszon.hu. Az az uniós finanszírozású Ifjúsági garancia plusz programra jövő hétfőtől lehet jelentkezni– mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A projekt célja a fiatalkori inaktivitás megelőzése és a 30 év alattiak foglalkoztatásának elősegítése, ami nagymértékben segítheti a nemzetgazdaság munkaerőigényének kielégítését is. A szaktárca szerint mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg 2029-ig.

Azoknak a 15-29 év közötti fiataloknak a munkához, munkatapasztalathoz vagy piacképes tudáshoz jutását támogatják, akik nem tanulnak vagy dolgoznak és regisztráltak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál. A belépők személyre szabott segítséget kapnak munkaerőpiaci helyzetük javításához. Az érdeklődők a járási, illetve kerületi hivatalokban tájékozódhatnak személyesen, a részletes információk is a kormány foglalkoztatási portálján lesznek elérhetők április 15-től.

Az Ifjúsági garancia plusz program alapvetően négy pillérre épül és kiemelt célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliként vagy tanulás nélkül.

A bértámogatás a munkaadónak nyújtott támogatás, amelynek időtartama legfeljebb 4 hónap, a hátrányos helyzetűek esetében legfeljebb 6 hónap lehet. A mértéke a munkaadót terhelő bruttó bér 50 százaléka, maximum havi 250 ezer forint lehet.

A lakhatási támogatást az a regisztrált álláskereső kaphatja, aki a lakóhelyétől legalább 60 kilométerre, legalább 6 hónapra és legalább heti 20 órára létesít munkaviszonyt. A támogatás legfeljebb 12 hónapra járhat, mértéke a kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka, vagyis maximum havi 186 760 forint lehet.

Az utazási támogatást az a regisztrált álláskereső kaphatja, aki a lakhelye 60 kilométeres körzetében, de más településen dolgozik. A támogatás legfeljebb 12 hónapra jár, összege legfeljebb havi 13 340 forint lehet.

A tervek szerint májustól induló képzési támogatás keretében legalább 186 760, de maximum 400 200 forint havi támogatást kaphatnak azok az álláskeresők, akik a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésük érdekében jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt.

Komoly hátrány a pályakezdők számára a szakmai tapasztalat hiánya. A cégeket elsősorban a szakmai tapasztalat érdekli a kiválasztás folyamatában, ami egyértelműen hátrányosan érinti a pályakezdőket. Majdnem ilyen fontos szempont a felvételi eljárás során a bérigény, de sokat számít például területvezetőtől származó szakvélemény és a személyes megítélés is. A Műegyetemi Hallgatói Kft. által végzett felmérés szerint a munkáltatóknak a legkevésbé az számít, hogy a jelentkező melyik oktatási intézményben végzett, mekkora a munkahely és a lakóhelye közötti távolság, és hogy milyen a családi állapota.

A 24 éves Boglárka még az egyetem alatt elkezdte az álláskeresést, amely csak több hónapos kitartó keresgélés után hozott eredményt. – Legalább 30 pályázatot beküldtem – mesélte –, de szinte mindenhol legalább két éves gyakorlattal rendelkezőket kerestek. Az sem segített, hogy nem olyan speciális szakon végeztem, ahonnan egyenes út vezethet egy munkakörbe. De sok ilyen általánosabb egyetemi szak van, és szerintem akár relevánsabb tudást is biztosíthatnak egy-egy álláshoz, mint a speciálisabb képzések.

Kevint egy szakmában dolgozó ismerőse ajánlására kezdték alkalmazni cégek hangtechnikusként. Mint mondja, egyedül nem igazán tudott volna elindulni. – Az iskolám sajnos nem biztosított ilyen segítséget, és a cégek általában jobban bíznak azokban, akik mögött van pár év tapasztalat.

Minden tizedik álláskereső 25 év alatti

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerint tavaly év végén 23,4 ezer 25 éven aluli regisztrált álláskereső volt az országban, amely az összes álláskereső 10,3 százaléka. Közülük 11,7 ezer pályakezdő, amely az összes álláskereső 5,2 százaléka volt. A legtöbb pályakezdő álláskeresőt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tartották nyilván, de jelentős volt a létszámuk Hajdú-Bihar, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is. A pályakezdő álláskeresők 40 százalékának legfeljebb általános iskolai, 17,4 százalékának szakiskolai vagy szakmunkás, 14,2 százalékának gimnáziumi, 24,1 százalékának szakközépiskolai (szakgimnáziumi) vagy technikumi, 4,3 százalékának pedig felsőfokú iskolai végzettsége volt.

Ugyanebben az időszakban 24,1 ezer üres álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók, aminek 41,9 százalékához igényeltek támogatást. A legtöbb új munkaerőigény a fővárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében koncentrálódott, de jelentős volt Pest, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is. November elején országosan 102,4 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 85,1 ezer maradt betöltetlen.

forrás: blikk.hu