Elképesztő ellentét robbant ki a Story-gála idején, Medveczky Ilona és ifjú divattervezője, Pomozi Péter örökre összeveszett. Egy félmilliós estélyi a vita tárgya, amit a tervező külföldre visz eladni.

 




Nem kérdés: a idei Story-gála legextrémebb ruháját Medveczky Ilona viselte, amellyel elérte, hogy róla szóljon a rendezvény. A művésznő az utolsó pillanatban nyúlt a kreációhoz, amelynek – elmondása szerint – ha egymás mögé fűznék az anyagát alkotó kristályszemeket, két kilométeres lenne a sor.

Kevesen tudják azonban, a feltűnést keltő ruhának különös története van. A táncművész eredetileg nem ebben a – negyvenöt évvel ezelőtt viselt – fellépő öltözékében akart megjelenni a gálán, hanem egy királykék, hatalmas uszályú estélyiben, amelyet egy huszonéves tervező alkotott. A történet vége az lett, hogy Medveczky Ilona többé kimondani sem hajlandó a tervező nevét, míg utóbbi a kukát emlegeti a félmilliós estélyi kapcsán. De ne siessünk előre, hallgassuk meg az immár háborúban álló feleket!

– A húszas évei elején járó tervező tehetséges, de megmondom őszintén, a stílusa, az allűrjei és a hozzáállása miatt nehezen fog érvényesülni ebben a szakmában. Tavaly segítettem már neki azzal, hogy felvettem a ruháját, de idén már a nevét sem vagyok hajlandó kimondani. Hetvenhat éves va­gyok, tudom, mi előnyös nekem, mi nem. A ruhája rövidítette a nyakam, a fűző előreállt, a hosszú uszállyal pedig nem tudtam volna mit kezdeni egy ilyen eseményen. Nem akartam, hogy mindenki rajtam nevessen, mert alkalmatlan az öltözékem. Nem hagyta, hogy beleszóljak, a modora pedig megengedhetetlen volt. Ezért nem kértem az estélyit – mondta el a Borsnak Ilona.

Pomozi Péter azzal kezdi: egy hónapig dolgozott a ruhán. Az if­jú tervező bevallotta, valóban nem kért Ilona tanácsaiból, ebből alakult ki a nézeteltérés.

– Én mondtam azt, hogy nem adom oda a ruhát, ami félmillió forintot ér. Megfelelt az igényeinek, kérte, hosszú ujja legyen, és fűzőt építsek bele, hogy még vékonyabbnak tűnjön. Nem tetszett, hogy az uszályra tépőzárt kért, a fűzőt pedig nem lehet a melle közé behajlítani. A szabót is megkereste, engem megkerülve. Nem akartam ezekhez a megoldásokhoz a nevemet adni. Egy hónapig csak ezen dolgoztam. Nem ha­gyom kárba veszni, kiviszem az olasz divathétre, és eladom külföldön. Pedig csak ő tudta volna igazán viselni. Jobb, hogy nem vette fel a gálára, mert a csúszásgátló cipôben elesett volna megint – magyarázta a tervező.

forrás