A lehető legrémisztőbb jövőképet vázolta Molnár László meteorológus. A szakember szerint 2025 és 2095 között újra befog fagyni a Duna vize, ám a hideg mellé pokoli hőségre is készülhetünk: nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőmérséklet, télen pedig a -30 fok alatti fagy Európában, ahol éppúgy kell számítani folyók kiszáradására, mint pusztító árvizekre.

A Nature tudományos folyóiratban júliusban jelent meg a koppenhágai egyetem kutatóinak tanulmánya, amelyben arról értekeznek, hogy a Föld éghajlatát döntően befolyásoló AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) tengeráramlat az évszázad közepére valószínűleg leáll. Ez az esemény 95 százalékos valószínűséggel, vagyis Molnár László meteorológus szerint „szinte biztosan” be fog következni. Amennyiben ez tényleg így lesz, lényegében a feje tetejére áll a korábban megszokott természeti rend, vagyis míg jelenleg az Északi-sark olvadása miatt aggódnak a klímavédők és szakemberek, addig a nem is olyan távoli jövőben esélyes, hogy a sarkkör regenerálja majd magát – csakhogy miközben felszívja magát, Molnár szerint ebben nem lesz köszönet.

A Kárpát-medencében a mostani átlaghőmérsékletnél 2–3 fokkal hidegebb lesz – nyilatkozta a 24.hu-nak a szakember. Szerinte ez a hőmérséklet-változás nem tűnik soknak, mégis az, mert az átlaghőmérséklet fog megváltozni a hidegebb irányba.

Ez egyes időszakokban kegyetlen lehűléseket okoz majd, nem lesz ritka a tartós fagy és az akár mínusz húsz- vagy harmincfokos hideg sem. Csupán egy ilyen év volt a múlt évszázadban: 1942-ben, amikor az elődeink a Don-kanyarban haltak meg, akkor például Baján rekordot mértek, mínusz 34 fok volt. Minden tél hasonló lesz néhány évtized múlva

– mutatott rá, majd úgy folytatta:

Olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna újra. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk.

Szerint a folyóink nincsenek felkészítve az olyan árhullámokra, amik ilyen helyzetből következnek.

„Amikor a nagyon hideg télből egy rövid, pár hetes vagy akár csak néhány napos átmenet után – amit tavasznak már nem is nagyon lehet nevezni – átmegyünk egy nagyon forró nyárba, az azzal jár majd, hogy sokkal több hó és jég fog felhalmozódni télen az Alpokban, és az rettentő gyorsan fog elolvadni. Tehát olyan jeges áradások lesznek, amit a modern ember még nem látott”.

A szakértő úgy véli, összeségében a csapadékből kevesebb jut majd hazánknak.

– Télen azért, mert a hideg levegő kevesebb nedvességet tud magában tartani, nyáron meg azért, mert a negyven fok feletti hőmérséklet a másik véglet: ilyenkor rengeteg nedvességet tud magába foglalni a levegő, és ezért nem képződnek felhők. A mediterrán térség jelenlegi aszályproblémájának is ez az oka – nyilatkozta Molnár László.

forrás: blikk.hu