Úgy vélik, nem garantálja a magyarok jogait.

A Fidesz EP-képviselői közleményt adtak ki, amelyben azt írták: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, viszont

nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak.

A kormánypárti politikusok az Európai Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületére, a Velencei Bizottságra hivatkoztak.

A képviselőcsoport kiemelte, hogy a Velencei Bizottság június 13-án közzétett véleményében kimondta azt is, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvénye nem tükrözi az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért azt több pontban módosítani szükséges.

A közlemény Bocskor Andreát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki kijelentette, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői számos esetben ismétlik meg azokat a már korábbi, 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak.

A szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését is, aránytalannak ítéli meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását.

Az ukrán mint államnyelv kiterjesztését legitim célitűzésnek tekintik,

viszont kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni – közölte.

Az EP-képviselő kiemelte ugyanakkor: a Velencei Bizottság véleménye nem terjed ki azokra az 1992-es kisebbségi törvény által még biztosított szerzett jogokra, amelyeket az új 2022-es törvény már nem garantál.

Ezek között szerepelt a kulturális autonómia,

a nemzeti jelképek szabad használata, vagy a nemzeti kisebbségek azon joga arra, hogy történelmi, illetve jelenlegi lakhelyükön megőrizzék az életközegüket – emlékeztetett.

Bocskor Andrea hozzátette: a vélemény pozitív következménye, hogy az ukrán hatóságok egy évvel elhalasztották az uniós nyelven tanító nemzetiségi iskolák vonatkoztatásában az oktatási törvény 7. cikkének teljeskörű hatálybalépését, ezzel 2024. szeptember 1-ig meghosszabbították az átmeneti időszakot.

„Ez azonban nem jelenti a probléma maradéktalan megoldását, amit az uniós csatlakozási folyamatban remélhetőleg a közeljövőben sikerül megnyugtató módon rendezni”

– tette hozzá a politikus.

(MTI) | forrás