Nem várt helyen találhattak rá a hosszú élet titkára, amelynek nyitjára a tenger fenekén bukkanhatott Joseph Dituri, aki 100 napot tölt el egy, az Atlanti-óceán 9 méteres mélyére süllyesztett, 9 négyzetméteres kabinban, hogy megállapíthassa, milyen hatással van az emberi szervezetre a magas nyomás. Kísérlete az élettartam meghosszabbításában és a Marsra való utazás tekintetében is áttörést hozhat.
A hosszú élet titkát évezredek óta kutatja az ember. Ezt egyesek a lelki egyensúlyban vagy éppen a különböző vallási normák követésében látják, míg mások egészségmegőrző módszerekkel, testmozgással, étrendváltással, vitaminok és táplálékkiegészítők szedésével igyekeznek minél tovább, jó egészségben és mentális állapotban maradni. A titok nyitja azonban nem feltétlen a felszínen keresendő…
Egy tudós ugyanis most azt állítja, hogy a megoldás a víz alatt rejlik, amit a saját példájával tud bizonyítani, hiszen
MÁR TÖBB MINT 90 NAPOT TÖLTÖTT EL AZ ATLANTI-ÓCEÁN MÉLYÉN, AMELYNEK KÖSZÖNHETŐEN ÁLLÍTÁSA SZERINT 20 SZÁZALÉKKAL NÖVELTE MEG VÁRHATÓ ÉLETTARTAMÁT.
Az 55 éves Joseph Dituri nyugalmazott haditengerészeti tiszt egy 9,2 négyzetméteres kapszulába zárva, 9 méteres mélységben tölti a 100 naposra tervezett időszakot, amely során azt kutatja, hogy a magasnyomásos környezet hogyan hat az emberi szervezetre. A küldetés egyben a víz alatti, emberi élet világrekordjának megdöntését is célba vette, amely a férfi próbálkozása előtt 73 nap volt, így azt már bőven túl is szárnyalta.
Dituri a kísérletet megelőzően, és az alatt is folyamatosan teljes körű orvosi vizsgálatokon esett át – beleértve a telomereket, a kromoszómák végén lévő vegyületeket, amelyek az életkor előrehaladtával megrövidülnek –, hogy láthassák, hogyan változott az állapota márciustól júniusig a víz, vagyis nyomás alatt.
A kapszulában töltött idő során az egykori haditengerész arról számolt be, hogy telomerei, azaz a kromoszómákat alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok 20 százalékkal lettek hosszabbak, mint amit a márciusi, kezdeti eredmények mutattak – így várható élettartama is ugyanekkora arányban nőhetett. Emellett az
ŐSSEJTJEINEK SZÁMA IS TÍZSZERESÉRE NŐTT EZ IDŐ ALATT.
A víz alatt továbbá gyulladásos értékei a felére csökkentek, koleszterinszintje pedig szintén alacsonyabb értéket mutatott a kísérlet vége felé közeledve, mint azt megelőzően, így a magas nyomás egyértelműen pozitív hatással van a szervezetre.
A mélység a kulcs, de a jótékony hatáshoz még víz alá sem kell mennünk
Mindezek nagyban megegyeznek a hiperbár-, más néven keszonkamrákban zajló folyamatokhoz, amelyek bizonyítottan javítják az agy véráramlását, anyagcseréjét és mikrostruktúráját, ami a kognitív és fizikai funkciók, illetve az alvás és a járás javulásához vezetnek.
Ezt támasztja alá a Tel-Avivi egyetem 2020-as kutatása is, amely megállapította, hogy a keszon-, azaz
A MAGASNYOMÁSÚ OXIGÉNKEZELÉS EGÉSZSÉGES FELNŐTTEKNÉL MEGÁLLÍTHATJA A VÉRSEJTEK ÖREGEDÉSÉT ÉS VISSZAFORDÍTHATJA AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMATOT.
A kutatás során 35 egészséges, 64 éves vagy annál idősebb egyént tettek ki egy 60 hiperbárkezelésből álló sorozatnak 90 napon keresztül. A kezelések előtt, alatt és végén minden résztvevő vérmintát adott, amelyet követően a kutatók különféle immunsejteket elemeztek a vérben, és összehasonlították az eredményeket.
Ebből kiderült, hogy a kezelés a telomerek akár 38 százalékos megnyúlását eredményezte, ami majdnem a kétszerese annak, amit Joseph Dituri eredményei mutatnak.
A Mars-utazást segíti a kutatás
A kutató a hosszú élet titka mellett a nyomás alatti környezetet egy másik nemes cél érdekében vizsgálja, ugyanis extrém nyomásnak lesznek kitéve kis helyen azok az űrhajósok is, akik a Marsa fognak utazni – így az ő munkájuk segítése szintén Dituri célja. Emiatt több olyan technológiát is igénybe vesz, amely segíthet az asztronautáknak, akik a vörös bolygóra készülnek. Az egyik egy kísérleti NASA-eszköz, amelyet tesztelni kell, mielőtt az ügynökség alkalmazni kezdi. Ez az eszköz képes átvizsgálni a missziók során a testet, és figyelemmel kíséri az egyének egészségi állapotát, így képes megállapítani, szükség van-e adott esetben orvosi segítségre.
Dituri emellett azt is vizsgálja, hogyan lehet megakadályozni az izomtömeg-veszteséget az űrben, ami erősen sújtja az alacsony gravitációval bíró közeg miatt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósait is.
Ha a Marsra megyünk, az legalább 200 napba telik majd, még a legjobb számítások szerint is, ami rendkívül hosszú. Ez idő alatt csökken az izomtömeg, romlik a látás, csökken a csontsűrűség, amelyekre egyaránt hatalmas szükség lesz a Marsra-szálláskor. Ezért rendkívül fontos eredményekkel szolgálhat ez a kísérlet
– mondta a Daily Mailnek Dituri.
A kutató ennek érdekében heti négy alkalommal 60 perces testedzést végez, amelyhez súlyokat nem, mindössze egy erősítéshez használható szalagot használ.
Hihetetlen, de még mindig tartom azt a tömeget, amivel rendelkeztem akkor, amikor belevágtam ebbe az egészbe. Felgyorsult az anyagcserém, így a testem karcsúbb lett, és bár az izomtömegem nem változott, karcsúbbnak tűnök, mint valaha
– tette hozzá.
forrás: index.hu
