A hot dog a világ egyik legegyszerűbb, de legélvezetesebb étele, amit mindenki imád. Talán nem a legegészségesebb választás, de ettől még mit sem csökken a népszerűsége. Azonban mi van akkor, ha azt mondjuk, hogy egy hot-dog pontosan 36 percet vesz el az életedből?

Ezt a számot nem mi találtuk ki, hanem egy a Nature Food című folyóiratban megjelent tanulmányból származik. A kutatók 5853 élelmiszert vizsgáltak, és rangsoroltak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk szerint. Bár a hot dog nem végzett jó helyen, de jó hír, hogy az étrendünkön végrehajtott apró változtatásokkal is nagy hatással lehetünk az egészségünkre és a szénlábnyomunkra is.

„Ha a napi kalóriabevitel mindössze 10 százalékát a marhahúsból és feldolgozott húsokból származó kalóriák helyett teljes kiőrlésű gabonafélékre, gyümölcsökre, zöldségekre, diófélékre, hüvelyesekre és tengeri ételekre cserélnénk, akkor átlagosan egyharmaddal csökkenthetnénk az amerikai fogyasztók étrendi szén-dioxid lábnyomát, és naponta 48 egészséges percet adhatnánk az életünkhöz” – jegyezték meg a tanulmány szerzői Olivier Jolliet és Katerina Stylianou.

A számításokhoz az Egészségügyi Táplálkozási Indexet használták, amit korábban III. Victor Fulgonival közösen fejlesztettek ki a fent említett kutatók. Ezt a Global Burden of Disease nevű járványügyi tanulmány adatai alapján dolgozták ki, ami 30 év adatait tartalmazza a világ minden országából. Ezek alapján számszerűsítették a különböző egészségügyi, életmódbeli és környezeti tényezőket, és az általuk okozott relatív ártalmakat is.

Ezekkel az információkkal pedig több erez élelmiszer percben kifejezett egészségügyi terhelését számították így. Így alakult az, hogy egy hot dog 36 percet vesz el az életből, miközben egy adag uborka közel 10 percet ad hozzá – tehát, ha mindkettő szerepel az étrendünkben, az máris csak 26 perc veszteséget jelent.

A kutatók ezek mellett figyelembe vették a környezeti szempontokat is, amihez az IMPACT World+ nevű módszert használták, ami az élelmiszerek életciklus-hatását is méri, például a termelés, a feldolgozás, az elkészítés, a fogyasztás, a hulladék, a vízhasználat, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásokat, például a környezetszennyezést is figyelembe veszi.

Végül ezeknek a mérőszámoknak a kombinálásával a kutatók piros, sárga és zöld zónákba sorolták az ételeket. A piros kategóriába került például a feldolgozott hús, aminek a környezeti és a táplálkozási költsége is magas. A sárga zónában például a gumicukor is helyet kapott, mivel alacsony a szénlábnyoma, de gyakorlatilag nincs semmilyen táplálkozási hatása, a zöld kategóriába pedig a diófélék, gyümölcsök, szántóföldön termesztett zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék és néhány tengeri hal került.

A kutatócsoport abban bízik, hogy az eredményeik árnyalhatják a környezettudatos és egészséges táplálkozás kérdését. És bár a vegán opciók általában jobban teljesítenek az elemzésben, a teljes étrendváltás nem feltétlenül az egyetlen lehetőség.

forrás: noizz.hu