Kövesdi Péter durván kiakadt az eset miatt.
Beszámoltunk róla, hogy május 10-én rosszul lett Gálvölgyi János Kossuth-díjas színművész.
A színész tüdőembóliát kapott, légzési nehézségekkel küzdött, életveszélyes állapotban volt, ám a mentő egy órán keresztül nem jött ki érte, ezért családja autóval kórházba vitte, ahol lélegeztetőgépre került.
Szombaton Gálvögyi János veje, Kövesdi Péter a 24.hu-n megjelent cikkében reagált az esetre.
Kövesdi egy idézettel kezdte cikkét, amit a család barátja mondott neki, miután meghallotta, mi történt:
„Hülyék vagytok: azt kellett volna mondani, hogy eszméletlen, és megkezdtétek az újraélesztést.”
Kövesdi szerint semmi rendkívüli nem történt: egy ember rosszul lett, a család mentőt hívott, a mentők pedig nem jöttek.
„Nem jöttek, mert nincs elég bevethető rohamkocsijuk. Kevesen vannak. Alulfizetettek. Baszakodik velük a kormány. Egy rendőr a főnökük. Össze-vissza dobálják őket az országban. Ettől frusztráltak és ingerlékenyek…”
– sorolta.
Gálvölgyi János veje reagált Győrfi Pál mentőszóvivő szavaira is, aki azt mondta: „nem az számít, hogy valaki híres, vagy sem, minden esetben a beteg állapotának súlyosságát veszik figyelembe.”
Kövesdi szerint ezt úgy kell értelmezni:
„Nehogy már azt tessék hinni, hogy azért, mert valaki híres, több járna már neki, mint az a szar, ami egy nyugdíjas anyagbeszerzőnek. Itt, kérem, nem kivételezünk senkivel csak azért, mert valaki.
Így érvelnek, noha senki nem akadt, aki egyedi elbánást kért volna: csupán időben kiérkező mentőért szólt mindenki”.
– tette hozzá Gálvölgyi János veje.
„Mindennek nyomán csak annyit kérdeznék – nem megbántva senkit a hangos szóval – most, hogy a kormány már tényleg mindenkitől megvédett minket, a transznemű brüsszeli bürokratáktól a háborúpárti dollárbaloldalon meghízott tanárokon át a kábítószerfüggő, kordonbontó diákokig; kijuttatta a válogatottat az Európa-bajnokságra, és kétszer is vendégül látta a pápát, nem lehetne-e elintézni, hogy kijöjjön a mentő, mondjuk, egy órán belül.
Vagy legalább azt, hogy ne kelljen a túlélésért hazudnunk azoknak, akik tényleg megmenthetnék az életünket”
– zárta sorait Kövesdi Péter.